Bogdán Péter blogja

Behunyt szemek…

2014. január 26. | Bogdán Péter

Miközben Vona Gábor az Echo TV-ben teljes mellszélességgel kiáll a kémiai kasztrálás mellett, azalatt a kanadai bevándorlásügyi miniszter azzal büszkélkedik, hogy lám, mennyire okos a kormánya, hiszen már 97 százalékkal visszaesett a roma menedékkérők aránya.

Chris Alexander kanadai bevándorlásügyi miniszter szerint 97 százalékkal csökkent a magyar menedékkérők száma Kanadában. Korábban Magyarországról érkezett a legtöbb kérelem, de a kanadai kormány összeírt egy listát a „biztonságos országokról”, amelyre felkerült hazánk is. Emellett felvették a kapcsolatot Budapesttel is, ahol szintén érzékelték a problémát, és tájékoztatták Ottawát arról, Magyarországon milyen ellátási formák vannak, és hogy senkit sem érhet megkülönböztetés. Sőt még arról is felvilágosították Kanadát, hogy konkrétan hogyan lehet visszaélni a jóindulatukkal.

Természetesen senki nem számított arra, hogy a kanadai menekültügyi reform után más történik – egy valami viszont nagyon motoszkál bennem. A kanadai értelmiségi réteg szellemi színvonalának kérdése, pontosabban a kanadai kormányzaté. Otthon nem kell különösebben ecsetelni, hogy milyen helyzetben vannak a romák, mindenki tudja. Azt is elfogadom, hogy Ottawának halványlila gőze sincsen erről, miért is lenne, mikor mi sem foglalkozunk például a torontói indiánok helyzetével. Ugyanakkor olyat még nem láttam, hogy egy kormányzat először ne a menekültek képviselőivel üljön le tárgyalni, hanem annak az országnak a vezetőivel, amely elől éppen menekülnek ezek a szerencsétlenek. Mire számított bármelyik kanadai bevándorlásügyi illetékes? Csak tán nem arra, hogy Budapest azt mondja: igen, bevalljuk, leégetjük magunkat. Papíron minden jog érvényesül, de a gyakorlatban kapnak a romák elég hideget-meleget Magyarországon ahhoz, hogy Kanadába meneküljenek.

Miközben Vona Gábor az Echo TV-ben teljes mellszélességgel kiáll a kémiai kasztrálás mellett, azalatt a kanadai bevándorlásügyi miniszter azzal büszkélkedik, hogy lám, mennyire okos a kormánya, hiszen már 97 százalékkal visszaesett a roma menedékkérők aránya. Még jó, hogy a magyarországi cigányok kiebrudalása után nem kezd el arról beszélni, a menedékkérelmek csökkenése is annak tudható be, hogy a romák hazudnak össze-vissza. Még jó, hogy nem teszi a hazai cigányokat felelőssé olyasmiért, amit maga az ottawai kormányzat idézett elő. Mert ha megtenné, akkor az már a Jobbik logikájára hajazna. A szélsőséges párt adja elő úgy, hogy miután a többség rasszista rétege kirekeszt minket, elmagyarázza, hogy mi vagyunk a felelősek a megbélyegzésünkből eredő hátrányokért.

Azért okoz nekem komoly gondot az ottawai kormányzat nyilatkozata, mert nem merem elhinni, hogy Kanadát félkegyelmű értelmiségiek irányítják. Inkább arra gyanakszom, hogy valamilyen gusztustalan összjáték folyik Ottawa és Budapest között. Az Amnesty International, a Helsinki Bizottság, az Amerikai Egyesült Államok már eleget bírálta a cigányok helyzete miatt Magyarországot ahhoz, hogy Kanada megengedhesse magának a roma menedékkérelmek esetében tanúsított felületességet. A kanadai kormányzatnak arra is oda kellene figyelnie, hogy minimum tízezer személy esetében a – tőlük független – kanadai igazságszolgáltatás kimondta, a magyarországi roma menedékkérőket be kell fogadni, mert otthon üldözik őket. Nem a háttérből súgják nekem: a kanadai kormányzat tette közzé ezt is. A bevándorlásügyi miniszter önelégült kijelentésével szemben sok ezer bírói ítélet áll, és a nemzetközi szervezetek szava meg a miénk, a hazai romák állásfoglalása.

Én meg csak gondolkodom. Nem létezik, hogy Kanadában félkegyelmű lenne a kormány. De Kanadában a kormány alighanem nagyon is jól tudja, mi történik Magyarországon. Csak éppen számot vetett azzal, hogy nem bír el nyolcszázezer menekültet. Ezért hagyna inkább magunkra bennünket? Vagy az volna emögött, hogy Ottawa behunyt szemmel lenyeli Budapest önfényezését, szemet huny a szenvedéseink felett, csak mert neki úgy kényelmesebb?

További cikkek a rovatból
Megmaradunk egymásnak örökre!
Tisztességre, becsületességre tanítottál. Kérlelhetetlenül visszautasítottad a megalkuvást, az önámítást és a felkészületlenséget. Nagyon sokat tanultam tőled, számomra élő történelem voltál.
Egy kisvárdi jány
Feleségem édesanyja – saját szavajárása szerint – „kisvárdi jány” volt. 1947-ben született a szabolcsi kisvárosban, de élt Pátrohán, Debrecenben, Budapesten, s legvégül Szigetszentmiklóson is – de a szíve mindig Kisvárdán maradt.
Gondolatok Gyurcsány Ferenchez
Gulyás Márton, Setét Jenő, Bandor Bea magánemberként próbálta gyakorolni a szabad véleménynyilvánításhoz való jogát egy olyan rendezvényen, amely állítólag azért jött létre, hogy ők ezt megtehessék. Ehelyett verést és fenyegetést kaptak. És ami talán a leginkább gyomorforgató, hogy egy nőt is megvertek volna a DK-s szimpatizánsok, ha nincs ott a férje.
Törlesztés
Ismerve a politika világát meg a politikusokat, tartok tőle, hogy Osztolykán vállalni fogja az LMP őszi bohócának szerepét. Csakhogy ezzel minket, roma értelmiségieket járat le.
Kinek kérdés?
Hadd üzenjem azoknak, akik szerint a cigánykérdés kérdés: álljanak csak fel a jól fizetett munkahelyükről, és adják át nekünk a posztjukat, mert ennyi pénzért belőlünk, roma értelmiségiekből legalább haszna is lenne az államnak, a mostani pénzpocsékolás helyett.
Létszámstop
Büszkén nézek minden ember szemébe, mert egyenrangúnak érzem magam ebben az országban, és széles e világban is. Bár nem tartom magam többre senkinél, ugyanolyan értékes vagyok, mint bárki más, és ebből adódóan ugyanannyi tisztelet jár nekem is.
Levegőt!
Mit mondhatok? A harmincötödik születésnapom előtt eszembe jutott, hogy halandó vagyok: már nem olyan magától értetődő, hogy minden nap fel fogok kelni, és lesz olyan pillanat, amikor örökre lehunyom a szemem.
Félelem
Mértékadó romavezetők körében az antiszemitizmus és a homofóbia elutasítása nem kérdés. Szerencsére, a hangadók megértették, hogy nem kell sem zsidónak, sem melegnek lenniük ahhoz, hogy megvédjék ezt a két kisebbséget. Ráadásul vállalták, hogy akár nyilvánosan is lefolytatják a vitákat a saját táborukon belül az antiszemitákkal és a homofóbokkal.
Filozófusok árnyékában
Ahogy néztem a szegénység és gazdagság egyvelegét, eldöntöttem magamban, hogy ha egyszer én is hajléktalan leszek, akkor a Filozófiai kertben fogom nyugovóra hajtani a fejemet. Mert jobb hajléktalannak lenni a filozófusok árnyékában, mint a Népszínház utca járdakövén.
Eszperantisták holokausztja
Legalább annyit megérdemelnénk, mi magyarországi eszperantisták, hogy egy hazai Zamenhof-szoborra is kerüljön kormányzati koszorú. Ugyanis a megölt eszperantista felebarátaim ugyanúgy emberek voltak, mint a világháború más áldozatai.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink