Jegyzetfüzet

Szemléletformáló értékek a Docuartban

2014. január 28. | kutivili

A közelmúltban tartották az immár hagyományos Romakép Műhely Workshopot a DocuArt moziban. A rendezvény kicsi, barátságos és meghitt teremben zajlott, így könnyebben, és nyitottabban is lehet vitatkozni, beszélgetni a vetítés után. Az esten Szomjas György 1969-ben készült, Tündérszép lány című munkáját vetítették. A kísérleti filmben többek között Földes László Hobo és Baksa Sós János – a mai napig nagyhatású Kex Együttes frontembere – szerepelt.

A film rövid története: néhány fiú vásárol magának egy cigánylányt. Nem feltétlenül erkölcstelen dolgokra akarják felhasználni, inkább segíteni szeretnének rajta. Tapasztalatlanok, ezért kicsit ügyetlenül, kezdenek neki. Megkérik, hogy fürödjön meg, de ehhez autómosó szappant adnak a kezébe.

A film félig-meddig dokumentarista, képet próbál adni egy cigány lány helyzetéről a társadalomban, célja éppen a kiszolgáltatottság bemutatása. A film végén a szereplőket magánemberként faggatják, tehát Baksa Sós és Hobo, s nem mellesleg a lányt alakító Ürmös Magdi véleménye is elhangzik.

A vetítés után a tolerancia, az elfogadás szemszögéből vizsgálva vitattuk meg a film által felvetett problémákat. Többen kifogásolták, hogy a filmnek nincs irányvonala, nincs gerince. A kerekasztal-beszélgetésen részt vevők mind bírálták a film végén elhangzó interjúkat. (Bár senki nem hozta szóba, hogy több mint negyven éve egészen máshol voltak közbeszéd határai.) A kérdezők elviccelik a témát, hülyéskednek, bagatellizálják a kérdést, és a kérdés komolytalanságából következően magát a válaszokat is. Elhangzik a kérdés, hogy tetszik-e a fiúknak a lány, lennének-e vele, s a felelet: ilyen lehetőséget nem lehet kihagyni. A lány nem igazán foglal állást, talán az egész részvételét, de még cigányságát is szégyelli a történetben.

A cigány értelmiségiek sokszor ma is szégyellik a cigányságukat. Nem vállalják, elhatárolódnak tőle, a cigánylányhoz hasonlóan megtagadják. Tapasztalataink szerint a legtöbb értelmiségi cigány akkor vállalja fel szívesen cigányságát, ha az feladatot ad neki. Ha értékálló és értékhordozó dolgokat tud megvalósítani, amellyel például segíti a cigányság helyzetét, vagy a munkássága révén a többségi társadalom szemléletváltozását tudja elérni a cigányság megítélésében.

A kerekasztal-beszélgetés után Müllner Andrást, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének oktatóját kérdeztük a jelenlegi sorozat céljáról. A három éve tartó program kiválogatja a magyarországi filmgyártásból azokat a filmeket, amik a roma társadalom bemutatásáról szólnak, a problémákat képben reprezentálják, és a filmek elsődlegesen kritikai megközelítésűek. A filmvetítés látogatói nagyobbrészt egyetemi hallgatók, és nagy baj, hogy romák nem nagyon szoktak eljönni – mondta Müllner. Ezen változtatni kell – fejtette ki –, ezáltal létre jöhetne a közös kommunikáció, a közös gondolkodás. Jó lenne, ha egyre több roma fiatal kerülne be a médiába – több hasonló kezdeményezés létezik –, venne részt kutatásokban, mert ők egy sor kérdést más oldalról tudnak megközelíteni. Az egyetemi hallgatók közül sokak nem érdeklődnek a romák iránt, s ebben a változtatás fontos lenne. Mert hiába függeszti ki a faliújságra a hírlevelet az egyetemen, ha a fiatalok nem mennek el az eseményre.

A program a jövőben is folytatódik, hogy egyre többen jöjjenek el, és mind szélesebb körben tájékozódjanak a roma és nem roma társadalmat érintő témákról.

További cikkek a rovatból
Szükségterületen szolgálni – Orsós János
Orsós János tanító, polgárjogi aktivista, integrációs szakértő, jogvédő, a SZEMA (Szabad Emberek Magyarországért – Liberális Párt) elnökségi tagja, de ezeknél a titulusoknál sokkal több. Olyan ember, aki mindent megtesz, hogy másokon segítsen, hogy másoknak jobb legyen. Ő is rengeteg segítséget kapott, amíg eljutott oda, hogy ő segíthet másokon. Küzdelmes élete fontosabb állomásainak jártunk utána.
Egy világhírű művész a Blaha aluljáróban
Néhány éve Joshua Bell, korunk egyik legnagyobb hegedűművésze merő kíváncsiságból lement egy washingtoni aluljáróba, és játszani kezdett. Érdekelte, mit szólnak a járókelők ahhoz a hegedűjátékhoz, melyért rendszeresen milliók fizetik ki a méregdrága jegyet a világ legnagyobb koncerttermeiben. A végeredményt tekintve Joshua nem volt túlzottan elégedett a fogadtatásával. Nem úgy, mint a mi Kelemen Barnabásunk, a Blaha Lujza téren.
Zenét komponálni felsőfokon – Pertis Jenőre emlékezve
Sorozatunkban olyan népszerű emberekre hívjuk fel a figyelmet, vagy olyanokra emlékezünk — akár különösebb apropó nélkül –, akik a világ előtt a magyarok hírnevét öregbítették, és csak mi hangsúlyozzuk ki, hogy magyarok és romák. Sportolók, művészek, vagy ahogy hozzáfűzni szokás: kőfaragók és balett-táncosok.
Munkaélmények az Unió központjában Munkaélmények az Unió központjában
Régóta dédelgetett álmom volt, hogy az Európa Parlamentben szerezhessek tapasztalatot. Például jelen lennék azokon az üléseken, konferenciákon, megbeszéléseken, ahol az Unió egész társadalmát érintő döntések születnek, amelyek aztán hatással lesznek az emberek életére, életminőségére, hétköznapjaira. Főleg persze azokkal a témákkal kapcsolatosan, melyek kiemelten érdekelnek: szociális és integrációs programok, kultúra, oktatás, agrárkultúra. Ez évekig megmaradt az álmodozás szintjén, azonban 2012-ben nagy lehetőség nyílt meg előttem.
Világszínvonalú modern improvizációk | Kathy Horváth Lajos
Magyarország egyik legismertebb, modern stílust képviselő komolyzenésze Kathy Horváth Lajos. Már számos fellépésével bizonyította kimagasló és elsöprő erejű tehetségét, vitathatatlan improvizációs képességeit. Elismerései is számosak, legutóbb a salzburgi székhelyű Európai Tudományos és Művészeti Akadémia választotta tagjai közé. Ezért is gondoltuk, hogy alaposabban bemutatjuk a zeneszerző és hegedűművész pályáját.
Egy ikonra emlékezve – Cziffra György
Ha az utca emberét megkérdeznénk, hogy ki a legnagyobb magyar zongorista a huszadik században, tízből alighanem nyolcan azonnal rávágnák Cziffra György nevét.
Tehetség a kortárs irodalomból – Ayhan Gökhannal beszélgettünk Tehetség a kortárs irodalomból – Ayhan Gökhannal beszélgettünk
Ayhan Gökhan kedves és szerény jelenség, még előttem is visszafogottan beszél mindarról, amit elért, pedig gyerekkori barátok vagyunk. Végigkísértük, sokszor segítettük egymást életünk különböző szakaszaiban, és baráti elfogultsággal állíthatom, hogy nagyon szép pályát futott be. Már gyermekkorában vonzotta az irodalom.
Egy prímáspéldakép – Czinka Panna
Czinka Panna az egyik legismertebb cigányzenész, sőt az első cigányprímás Magyarországon. A tizennyolcadik században élt lányról rengeteg történet járta. Több magyar írót megihletett, Jókai Mór is beleszőtte alakját egy regényébe. Annak jártunk utána, mennyi igaz a körülötte kialakult legendákból.
Halottkultusz a romáknál
A roma halottkultuszról többféle hiedelem kering. Ezek nagy részében sok a félreértett információ. Annak jártunk most utána, pontosan mik is a jellemzői a roma temetéseknek, a halottra való megemlékezésnek.
A cigánykártya története
A vándoréletet élő cigányok különféle mesterségekkel foglalkoztak. Volt köztük, aki a kovácsmesterséghez, más a patkoláshoz, a fazekassághoz értett. Az asszonyok ruhákat varrtak és nem egy közülük kártyát vetett, tenyérből jósolt. A cigánykártya eredetét és történetét vettük tüzetesebben szemügyre.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink