Bogdán Péter blogja

Szabadság, egyenlőség, testvériség

2014. január 29. | Bogdán Péter

Gilles Bourdouleix, a nyugat-franciaországi Cholet polgármestere, egy romákkal való vitájában azt mondta: „Hitler talán nem ölt meg közülük eleget”.

Gilles Bourdouleix-ről, a Nyugat-Franciaországban található Cholet település polgármesteréről olyan videót készített egy újságíró, amelyen éppen egy roma közösség tagjait számoltatja el, mégpedig azért, mert szerinte nem megengedett helyen, hanem egy közeli mezőn parkoltak az autójukkal. A vita annyira elmérgesedett közöttük, hogy egyszer csak kicsúszott a száján: „Hitler talán nem ölt meg közülük eleget”. A videó szépen terjedt, és mérhetetlen botrányt kavart, majd meg is vádolták a polgármestert emberiség elleni bűntett pártolásával. Az ügyész fél év börtönbüntetést kért, de a bíró megelégedett egy háromezer eurós pénzbírsággal, valamint további hatszáz eurós büntetés kivetésével, mivel a polgármester inzultálta a szavait rögzítő újságírót is. A politikusnak ki kellett lépnie a Demokraták és Függetlenek Uniójából, de városvezetői tisztségét megtarthatta.

Időnként elcsodálkozom a hazai bírák érzéketlenségén és ügyetlenségén, de úgy tűnik, hogy hasonló példák már Nyugaton is vannak. Bár beszélhetnék azzal a bíróval, aki ezt az ítéletet meghozta, és elmondhatnám neki, hogy homlokegyenest más a véleményem a történtek súlyáról, és hogy az ügyész pártján állok.

Nézzük a tényeket! Egy újságíró annyira nem találta polgármesterhez méltónak Bourdouleix viselkedését, hogy videóra rögzítette. A következményeket följebb láttuk. Egy ilyen embernek valóban csak pénzbüntetés jár?

Bourdouleix-vel szemben mindenki felsorakozott, aki csak tehette, tehát ugyanezt meg kellett volna tennie az ítéletet megfogalmazó bírónak is. Itt ugyanis valaki polgármesteri minőségében bukott meg, mert előbb városvezetőként, az általa irányított településen sértette meg egy közösség tagjainak emberi jogait, majd magánemberként is, hiszen az inzultált újságíró a demokrácia őre. Ilyen esetben nem elég elhatárolódni Gilles Bourdouleix-től. És különösen nem elég a lényegesen alacsonyabb erejű pénzbírság, ha mellette megtarthatta polgármesterségét. Bízhatunk abban, hogy a vaskos pénzbüntetés rá fogja bírni a jövőben a jogkövető viselkedésre?

Ennek a történetnek két fontos, a fentieken túlmutató üzenete is van. Hazug a hivatalosan színvaknak mondott francia politika – és erről tavaly, Lyonban járva magam is meggyőződtem. Hitelesek ugyanis azok a franciaországi roma panaszok, amelyek szerint a színvakság csak emberjogi máz. A valóságban a romákat és az afrikaiakat a franciák keményen kirekesztik és megbélyegzik. Az eset másik üzenete, hogy az emberi jogok tisztelete szétporlik a gazdasági válság hatására még azokban az országokban is, amelyek egyébként évszázadokig harcoltak érte. De rögtön hozzáteszem, a szabadság, egyenlőség, testvériség elve annyiban azért most is érvényesült, hiszen jelentős francia társadalmi erők határolódtak el Gilles Bourdouleix-től.

Most már csak azért kell szorítani, hogy a háromezer-hatszáz eurós büntetés elegendő legyen Cholet-ben az emberi jogok és az újságírók tiszteletben tartásához. Hogy a polgármester számára ez a váratlan kiadás ugyanolyan súllyal essen a latba, mint a szabadság, egyenlőség, testvériség elve.


További cikkek a rovatból
Megmaradunk egymásnak örökre!
Tisztességre, becsületességre tanítottál. Kérlelhetetlenül visszautasítottad a megalkuvást, az önámítást és a felkészületlenséget. Nagyon sokat tanultam tőled, számomra élő történelem voltál.
Egy kisvárdi jány
Feleségem édesanyja – saját szavajárása szerint – „kisvárdi jány” volt. 1947-ben született a szabolcsi kisvárosban, de élt Pátrohán, Debrecenben, Budapesten, s legvégül Szigetszentmiklóson is – de a szíve mindig Kisvárdán maradt.
Gondolatok Gyurcsány Ferenchez
Gulyás Márton, Setét Jenő, Bandor Bea magánemberként próbálta gyakorolni a szabad véleménynyilvánításhoz való jogát egy olyan rendezvényen, amely állítólag azért jött létre, hogy ők ezt megtehessék. Ehelyett verést és fenyegetést kaptak. És ami talán a leginkább gyomorforgató, hogy egy nőt is megvertek volna a DK-s szimpatizánsok, ha nincs ott a férje.
Törlesztés
Ismerve a politika világát meg a politikusokat, tartok tőle, hogy Osztolykán vállalni fogja az LMP őszi bohócának szerepét. Csakhogy ezzel minket, roma értelmiségieket járat le.
Kinek kérdés?
Hadd üzenjem azoknak, akik szerint a cigánykérdés kérdés: álljanak csak fel a jól fizetett munkahelyükről, és adják át nekünk a posztjukat, mert ennyi pénzért belőlünk, roma értelmiségiekből legalább haszna is lenne az államnak, a mostani pénzpocsékolás helyett.
Létszámstop
Büszkén nézek minden ember szemébe, mert egyenrangúnak érzem magam ebben az országban, és széles e világban is. Bár nem tartom magam többre senkinél, ugyanolyan értékes vagyok, mint bárki más, és ebből adódóan ugyanannyi tisztelet jár nekem is.
Levegőt!
Mit mondhatok? A harmincötödik születésnapom előtt eszembe jutott, hogy halandó vagyok: már nem olyan magától értetődő, hogy minden nap fel fogok kelni, és lesz olyan pillanat, amikor örökre lehunyom a szemem.
Félelem
Mértékadó romavezetők körében az antiszemitizmus és a homofóbia elutasítása nem kérdés. Szerencsére, a hangadók megértették, hogy nem kell sem zsidónak, sem melegnek lenniük ahhoz, hogy megvédjék ezt a két kisebbséget. Ráadásul vállalták, hogy akár nyilvánosan is lefolytatják a vitákat a saját táborukon belül az antiszemitákkal és a homofóbokkal.
Filozófusok árnyékában
Ahogy néztem a szegénység és gazdagság egyvelegét, eldöntöttem magamban, hogy ha egyszer én is hajléktalan leszek, akkor a Filozófiai kertben fogom nyugovóra hajtani a fejemet. Mert jobb hajléktalannak lenni a filozófusok árnyékában, mint a Népszínház utca járdakövén.
Eszperantisták holokausztja
Legalább annyit megérdemelnénk, mi magyarországi eszperantisták, hogy egy hazai Zamenhof-szoborra is kerüljön kormányzati koszorú. Ugyanis a megölt eszperantista felebarátaim ugyanúgy emberek voltak, mint a világháború más áldozatai.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink