Bogdán Péter blogja

Ez a minimum, ebből nem engedünk

2014. január 31. | Bogdán Péter

Setét Jenő olyan középtávú roma politikai stratégiát alkotott, amelyre mindnyájunknak azt kellene mondani: ez a minimum, ebből nem engedhetünk.

Setét Jenő, az Ide Tartozunk! Roma Közösségi Hálózat vezetője a minap közzétett valami nagyon érdekeset a Facebookon. Öt fontos alapelvet fektetett le a roma ügyek kezelését illetően: 1. 100% jogegyenlőség; 2. 50-50% azonos foglalkoztatottság, azonos iskola; 3. EU2020 – célzott roma források; 4. 0% diszkrimináció, 0% szegregáció 5. társadalmi kohézió.

A 100% jogegyenlőségen a közmunkások jogi és bánásmódbeli hátrányos megkülönböztetésének felszámolását érti. A romáknak azonos munkavállalói jogokat, egyenlő bánásmódot és egyenlő minimálbért követel. Ugyanakkor kitér a félkatonai, szélsőjobboldali szervezetek felszámolására és a szegénység kriminalizálásának megszüntetésére is.

Az 50-50% azonos foglalkoztatottság azt jelenti, hogy az országos átlaggal megegyező, azaz 50%-os foglalkoztatottságot követel a cigányságnak. Sürgeti, hogy roma munkavállalók kerüljenek be közintézményekbe, hivatalokba, iskolákba, kórházakba, önkormányzatokba. Ezeken kívül 200 ezer nem közmunkás álláshelyet is követel a roma embereknek.

Az azonos iskola elve Setét Jenő értelmezésében azt jelenti, hogy a tankötelezettség korhatárát vissza kell állítani 18 évre, de szót emel az esélyegyenlőségért és az esélykiegyenlítésért is. Rögzíti, hogy az érettségit adó iskolákban és a felsőoktatási intézményekben biztosítani kell a versenyképes tudáshoz való hozzáférést, valamint a romákról szóló tananyagok beemelését a közoktatásba.

EU2020 – célzott roma források címmel a program a követelések finanszírozására is kiterjed. 2014 és 2020 között Brüsszeltől anyagi felelősségvállalást vár. Ugyanis uniós keretek között akarja kiharcolni a roma kulturális autonómia intézményeit. Cigány színházat, múzeumot, rádiót és újságot követel, de fontosnak tartja egy nemzetiségi intézményhálózat létrehozását is. Azaz: roma közösségi házakat, jogvédő irodákat, tanodákat szeretne, a közösségi vállalkozások finanszírozását, nemzetiségi gimnáziumi és kollégiumi hálózat kialakítását.

E célok eléréséhez az Ide Tartozunk! Roma Közösségi Hálózat vezetőjeként Setét Jenő esélyegyenlőség elvű támogatási politikát sürget, amely magában foglalja a célzott deszegregációs programokat, továbbá a cigánytelepek felszámolását is.

A 0% diszkrimináció, 0% szegregáció elve azt jelenti, hogy az állam szüntesse meg a roma tanulókat elkülönítő iskolák anyagi támogatását, vagyis célul tűzi ki az iskolai elkülönítés felszámolását.

A programsor azt is rögzíti, hogy a romák foglalkoztatását elutasító munkaadók ne jussanak hazai és uniós forrásból támogatáshoz, ugyanakkor a romák és a leszakadó térségek munkavállalóit alkalmazó munkaadók nagyobb kedvezményhez jussanak.

Az írás szót emel a rendőri túlkapások ellen, és sérelmezi a szabálysértési bírságolás hátrányos gyakorlatát, valamint azt, hogy nincs valós roma képviselet a közszolgálati médiában.

A programban követeli a gyermekszegénység és az éhezés (félmillió gyerekről van szó!) azonnali felszámolását, 200 ezer rokkantnyugdíjas jogainak visszaállítását, 300 ezer korszerűtlen vályoglakás kiváltását, a hiányzó 300 ezer szociális bérlakás megépítését, és 350 ezer ellátatlan munkanélküli jövedelemhez juttatását.

A 300 legszegényebb település kapjon kiemelt, a hátrányukat kiegyenlítő, közvetlen támogatást hazai és uniós forrásokból. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek kapjanak az országos átlaggal azonos arányú iskolai, egészségügyi, munkaerő-piaci és szociális közszolgáltatásokat.

Kilakoltatási stopot sürget az önkormányzati bérlakások szektorában a gazdasági válság végéig, valamint a 400 ezer – 3 hónapnál régebbi hátralékot görgető – bérlő és családjaik megsegítését, és az inflációt követő anyasági és gyermekellátásokat.

Setét Jenő tehát olyan komplex politikai programmal, stratégiával állt elő, amely kitér a roma társadalmat hosszú évtizedek óta nyomasztó minden problémára. A Facebookon közzétett állásfoglalás irányt mutat az emberi és polgári jogok érvényesítése, a szociálpolitika, az oktatáspolitika, a médiapolitika, a biztonságpolitika, a kisebbségi érdekvédelem és a kulturális autonómia területén. Világosan megfogalmazza azokat a sérelmeket, amelyeket a roma társadalom és annak képviselői, a roma értelmiségiek problémaként érzékelnek és értelmeznek, miközben megadja ezekre velős és szakmai minőségében támadhatatlan válaszait is.

A mai Magyarországon nem létezik egyetlen olyan roma politikai tömörülés vagy szerveződés sem, amely ennél világosabban és egyértelműbben fogalmazná meg a gondjainkat és azok lehetséges megoldásait.

Setét Jenő azért osztotta meg a virtuális térben a programsorát, hogy gondolatokat ébresszen olvasóiban, és vitát provokáljon. Fontos elveket rögzít, és azzal is tisztában van, hogy a célok csak szavak maradnak eszközök nélkül, különben nem tenne utalást EU2020 megnevezéssel a 2014-től 2020-ig tervezett újabb, hétéves brüsszeli költségvetésre mint lehetséges pénzforrásra. Budapest költségvetési felelősségét nem emeli ki, de az általa támasztott igényekből egyértelműen kiderül, hogy azon hazai választott képviselőinkkel szemben, akik az ország költségvetését tervezik, még inkább vannak anyagi természetű elvárásai.

Éppen ezért több ez az üzenet egyszerű röpiratnál. A benne foglaltaknak konszenzusos állásfoglalássá kellene válniuk a roma közélet szereplői között. Olyan középtávú roma politikai stratégiának, amelyre mindannyian azt mondjuk, hogy ez a minimum, ebből nem engedhetünk, egyetlen nagy párt kedvéért sem.

További cikkek a rovatból
Megmaradunk egymásnak örökre!
Tisztességre, becsületességre tanítottál. Kérlelhetetlenül visszautasítottad a megalkuvást, az önámítást és a felkészületlenséget. Nagyon sokat tanultam tőled, számomra élő történelem voltál.
Egy kisvárdi jány
Feleségem édesanyja – saját szavajárása szerint – „kisvárdi jány” volt. 1947-ben született a szabolcsi kisvárosban, de élt Pátrohán, Debrecenben, Budapesten, s legvégül Szigetszentmiklóson is – de a szíve mindig Kisvárdán maradt.
Gondolatok Gyurcsány Ferenchez
Gulyás Márton, Setét Jenő, Bandor Bea magánemberként próbálta gyakorolni a szabad véleménynyilvánításhoz való jogát egy olyan rendezvényen, amely állítólag azért jött létre, hogy ők ezt megtehessék. Ehelyett verést és fenyegetést kaptak. És ami talán a leginkább gyomorforgató, hogy egy nőt is megvertek volna a DK-s szimpatizánsok, ha nincs ott a férje.
Törlesztés
Ismerve a politika világát meg a politikusokat, tartok tőle, hogy Osztolykán vállalni fogja az LMP őszi bohócának szerepét. Csakhogy ezzel minket, roma értelmiségieket járat le.
Kinek kérdés?
Hadd üzenjem azoknak, akik szerint a cigánykérdés kérdés: álljanak csak fel a jól fizetett munkahelyükről, és adják át nekünk a posztjukat, mert ennyi pénzért belőlünk, roma értelmiségiekből legalább haszna is lenne az államnak, a mostani pénzpocsékolás helyett.
Létszámstop
Büszkén nézek minden ember szemébe, mert egyenrangúnak érzem magam ebben az országban, és széles e világban is. Bár nem tartom magam többre senkinél, ugyanolyan értékes vagyok, mint bárki más, és ebből adódóan ugyanannyi tisztelet jár nekem is.
Levegőt!
Mit mondhatok? A harmincötödik születésnapom előtt eszembe jutott, hogy halandó vagyok: már nem olyan magától értetődő, hogy minden nap fel fogok kelni, és lesz olyan pillanat, amikor örökre lehunyom a szemem.
Félelem
Mértékadó romavezetők körében az antiszemitizmus és a homofóbia elutasítása nem kérdés. Szerencsére, a hangadók megértették, hogy nem kell sem zsidónak, sem melegnek lenniük ahhoz, hogy megvédjék ezt a két kisebbséget. Ráadásul vállalták, hogy akár nyilvánosan is lefolytatják a vitákat a saját táborukon belül az antiszemitákkal és a homofóbokkal.
Filozófusok árnyékában
Ahogy néztem a szegénység és gazdagság egyvelegét, eldöntöttem magamban, hogy ha egyszer én is hajléktalan leszek, akkor a Filozófiai kertben fogom nyugovóra hajtani a fejemet. Mert jobb hajléktalannak lenni a filozófusok árnyékában, mint a Népszínház utca járdakövén.
Eszperantisták holokausztja
Legalább annyit megérdemelnénk, mi magyarországi eszperantisták, hogy egy hazai Zamenhof-szoborra is kerüljön kormányzati koszorú. Ugyanis a megölt eszperantista felebarátaim ugyanúgy emberek voltak, mint a világháború más áldozatai.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink