Bogdán Péter blogja

Egy colnbrooki diák…

2014. február 5. | Bogdán Péter

Az angliai Colnbrookban működő általános iskola felfüggesztett egy hatéves kisfiút. A gyermek bűne az volt, hogy az uzsonnás dobozában egy kis csomag sajtos kekszet talált a tanára – adta hírül a Ma.hu (Eredetileg pedig a Daily Mail.).

Az ügy előzményéhez hozzátartozik, hogy 2012-ben a brit hatóságok nem tartották kielégítőnek az oktatási intézmény „étkeztetési politikáját”, ezért módosításokat vezettek be. Levelet küldtek a szülőknek, amelyben arra utasították őket, hogy az otthon csomagolt uzsonnának is egészségesnek és kiegyensúlyozottnak kell lennie, máskülönben iskolai ebédet adnak a diákoknak, amit kiszámláznak. A tiltólistán szerepelt a csokoládé és az összes édesség, a chips és a szénsavas italok.

A most megbüntetett gyerek szülei szerint csemetéjük a szendvics mellé általában egy pohár joghurtot, egy tubusos sajtkrémet és egy csomag cheddar sajtos kekszet kap, inni pedig vizet. A fiú otthon is csak a házilag készített ételeket eszi, rengeteg gyümölccsel és zöldséggel.

Az anya szerint felháborító az iskola hozzáállása, mert a gyermeke korához képest sovány, és esélyt kellene adni neki arra, hogy egy pár kilót felszedjen. Viszont úgy tűnik, ez a véleménye nem érdekli a hatóságot, hiszen férjével együtt arra kötelezték, hogy vegyen részt egy olyan oktatáson, ahol azt magyarázzák majd nekik, mi számít egészséges ételnek. Az ott tanultakhoz a későbbiekben tartaniuk kell magukat.

A történet lehetne akár vicc is, de sajnos nem az. A hatéves Riley-t valóban nem engedték négy napig az iskolába. Számomra ez az igazán problémás ebben a történetben. Felfoghatatlan, hogy egy oktatási intézmény, amely állítólag a gyermekekért van, hogy ragaszkodhat annyira a szabályok betartatásához, hogy magát a diákot használja fel eszközül a vélt igazának elismertetéséhez. Mit üzent a colnbrooki általános iskola Riley-nak? Azt hogy galád, hit- és esküszegő, gonosztevő vagy. Volt merszed sajtos keksszel besétálni az általános iskolába. És tökéletesen mindegy, hogy ki készítette el az uzsonnádat, te hoztad be az intézményfalai közé. De várj csak! Mindennek meglesz a maga következménye. Jól elővesszük a szüleidet, és majd ők is megtanulják, hogy a sajtos keksznek nincs helye abban az iskolában.

Magyarországon sok mindent nem rendeztek jól a közoktatásban, de ennek a történetnek a fényében már-már mágikus erőt tulajdonítok a nálunk olyan jól bevált üzenő füzetnek. Nálunk hasonló esetben a pedagógusok többségének eszébe sem jutna behívni a szülőket. Úgy tűnik, Magyarországon még ügyelnek arra, hogy a sok bába között ne vesszen el a gyerek. Vannak még olyan emberek, pedagógusok, iskolaigazgatók, akik egy hasonló esetet úgy próbálnának meg rendezni, hogy annak ne a diák lássa a kárát. Létezik még olyan szemlélet, amely úgy akar változtatni a tanulóval kapcsolatos problémákon, hogy az ne okozzon neki lelki sérülést.

Mi köze van Riley-nak ahhoz, hogy az iskola szerint a szülők nem úgy táplálják, mint ahogy szerintük kellene? Miről tehet ő? Milyen alapon vonják be abba a vitába, amit a felnőttek róla és érte folytatnak? Valóban komolyan kell venni azt, hogy ez a megoldás? Egy hatéves, vétlen gyermeknek az elárulása, megbélyegzése, megfélemlítése, kiutasítása egy olyan intézmény részéről, amely állítólag érte van? Mit fog akkor kapni olyan felnőttektől, akik nem arra tették fel az életüket, hogy vele jót tegyenek?

Egy tanárnak minden diák a gyermeke, és egy pillanatig sem szeretheti őt kevésbé, mint a szülei. Nyilas Misi a Légy jó mindhalálig végén azt mondja, hogy ő nem akar már debreceni diák lenni. Az a szomorú, hogy a XXI. század elején egy nyugat-európai országban Riley is mondhatná, hogy nem akar colnbrooki diák lenni.

További cikkek a rovatból
Megmaradunk egymásnak örökre!
Tisztességre, becsületességre tanítottál. Kérlelhetetlenül visszautasítottad a megalkuvást, az önámítást és a felkészületlenséget. Nagyon sokat tanultam tőled, számomra élő történelem voltál.
Egy kisvárdi jány
Feleségem édesanyja – saját szavajárása szerint – „kisvárdi jány” volt. 1947-ben született a szabolcsi kisvárosban, de élt Pátrohán, Debrecenben, Budapesten, s legvégül Szigetszentmiklóson is – de a szíve mindig Kisvárdán maradt.
Gondolatok Gyurcsány Ferenchez
Gulyás Márton, Setét Jenő, Bandor Bea magánemberként próbálta gyakorolni a szabad véleménynyilvánításhoz való jogát egy olyan rendezvényen, amely állítólag azért jött létre, hogy ők ezt megtehessék. Ehelyett verést és fenyegetést kaptak. És ami talán a leginkább gyomorforgató, hogy egy nőt is megvertek volna a DK-s szimpatizánsok, ha nincs ott a férje.
Törlesztés
Ismerve a politika világát meg a politikusokat, tartok tőle, hogy Osztolykán vállalni fogja az LMP őszi bohócának szerepét. Csakhogy ezzel minket, roma értelmiségieket járat le.
Kinek kérdés?
Hadd üzenjem azoknak, akik szerint a cigánykérdés kérdés: álljanak csak fel a jól fizetett munkahelyükről, és adják át nekünk a posztjukat, mert ennyi pénzért belőlünk, roma értelmiségiekből legalább haszna is lenne az államnak, a mostani pénzpocsékolás helyett.
Létszámstop
Büszkén nézek minden ember szemébe, mert egyenrangúnak érzem magam ebben az országban, és széles e világban is. Bár nem tartom magam többre senkinél, ugyanolyan értékes vagyok, mint bárki más, és ebből adódóan ugyanannyi tisztelet jár nekem is.
Levegőt!
Mit mondhatok? A harmincötödik születésnapom előtt eszembe jutott, hogy halandó vagyok: már nem olyan magától értetődő, hogy minden nap fel fogok kelni, és lesz olyan pillanat, amikor örökre lehunyom a szemem.
Félelem
Mértékadó romavezetők körében az antiszemitizmus és a homofóbia elutasítása nem kérdés. Szerencsére, a hangadók megértették, hogy nem kell sem zsidónak, sem melegnek lenniük ahhoz, hogy megvédjék ezt a két kisebbséget. Ráadásul vállalták, hogy akár nyilvánosan is lefolytatják a vitákat a saját táborukon belül az antiszemitákkal és a homofóbokkal.
Filozófusok árnyékában
Ahogy néztem a szegénység és gazdagság egyvelegét, eldöntöttem magamban, hogy ha egyszer én is hajléktalan leszek, akkor a Filozófiai kertben fogom nyugovóra hajtani a fejemet. Mert jobb hajléktalannak lenni a filozófusok árnyékában, mint a Népszínház utca járdakövén.
Eszperantisták holokausztja
Legalább annyit megérdemelnénk, mi magyarországi eszperantisták, hogy egy hazai Zamenhof-szoborra is kerüljön kormányzati koszorú. Ugyanis a megölt eszperantista felebarátaim ugyanúgy emberek voltak, mint a világháború más áldozatai.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink