BeszélgessünkBogdán Péter blogja

Baranyi Laura mosolya

2014. február 24. | Bogdán Péter

Baranyi Laura

Az elmúlt napokban sűrűbben csendült fel a neved a barátaid körében. Kimondatlanul is tudják az emberek: február 24-én a halálod harmadik évfordulójára emlékezünk. És azt is tudjuk, hogy március 10-én még csak 48 éves lennél.

Drága Laura!

Nehéz megszólalni. Olyan régen nem beszélgettünk már, pedig annyi minden összeköt minket. Emlékszel még a közös kalandjainkra? Emlékszel arra, hogy egy nap alatt megjártuk Bátonyterenyét, mulattunk Salgótarjánban, aztán rohantunk vissza a Vigadó utcába, Pestre, hogy udvarlásra is maradjon időm?

Vagy emlékszel arra, amikor autóba vágtuk magunkat, és elszáguldottunk Pécsre? Visszafelé megálltunk egy halászcsárdában egy kis halpörköltre. Imádtam, amikor a halászlét játékosan „hali levesnek” nevezted. Milyen jó volt a balatoni nyaralás! A beszélgetés és kacagás Csík Jucival a siófoki presszóban.

Mindig áradt belőled a derű. Ritkán volt olyan pillanat az életedben, amikor a gondjaidat nem tudtad mosollyal vagy kacagással elhessegetni. Jó volt veled lenni, mert a belőled áradó vidámság és tréfa másokkal is feledtette azt, hogy mennyi kínja van.

Talán éppen ezért égett a lelkembe egy szomorú pillanatod. Éppen a Közép-Európai Egytem kollégiumába vittél vissza, és szokás szerint nem tudtunk leszakadni egymásról, mert megbíztunk egymásban, és mind a kettőnknek volt mondanivalója bőven. Te akkor, ha nem is sírtál, de könnyeztél. Nagyon komolyan peregtek az arcodon a cseppek. Tudtad, hogy nem tudom megoldani, ami téged bánt, de meghallgattalak barátként, és a kettőnk közötti kötelék még szorosabbá vált. Aztán, mintha semmi nem történt volna, folytattad a küzdelmet. Másnap már megint nevettél. Elhatároztad, hogy megint tanulni fogsz, és a kis piros autódban énekelgetted az egyházi énekeket.

Feledhetetlen emlék az is, ahogyan édesanyáddal tudtál beszélgetni. Mindkettőtökből pattogott az értelmiségi, intellektuális szikra, ami szinte barátnői kacagásban, megértésben és szeretetben oldódott fel. Valószínűleg emiatt szerettem meg annyira az édesanyádat. Olyan szülői mintát mutatott, ami megvilágította, hogy honnan árad belőled az örökös derű.

A napokban ismételten megnéztem a Facebook oldaladat, és azt láttam, hogy mosolygós családi fotók kerültek ki rólad. Minden képen a kíváncsi, érdeklődő, derűs Laurát láttam visszatekinteni… Neked ugyanúgy nem volt könnyű életed, mint bármelyikünknek, mégis sokat üzen nekünk az, hogy te mindig és mindenkor tudtál mosolyogni.

Emlékszel? Egyszer meg is kérdeztem tőled, hogy miért nem vagy feszült. Miért tudsz mindig nevetni? Azt mondtad: Petike! Valahonnan, valakitől mindig jön segítség. Te az egész életeddel mondtad el azoknak, akik itt maradtak, hogy nem kell félni a szenvedéstől. Bele lehet nevetni a nyomor és kín ijesztő arcába, és derűvel el lehet üldözni azokat.

Megtanultam tőled, hogy a szenvedést valóban ki lehet kacagni. Ezt fogom tanítani a következő generációnak.

További cikkek a rovatból
Cigány munkaerők a hazai szőlőkben Cigány munkaerők a hazai szőlőkben
Az utóbbi években igen sokszor látogathattam el sokszínű, érdekes borvidékeinkre. Természetesen nemcsak a szakmai dolgokról – fajtaválaszték, az évjáratok sajátosságai, hordóhasználat – érdeklődöm, de sosem felejtek el rákérdezni arra, hogy a borvidékeken élő nagyrészt munkanélküli, hátrányos helyzetű cigányságot tudják-e foglalkoztatni. Fontos a kérdés, hiszen gyakran mondják a borászok, hogy kevés az ember, aki elvégezné a munkát a szőlőben és a pincészeteknél. Mi pedig jól tudjuk, hogy a munkanélküli is sok.
Báj és vasakarat Báj és vasakarat
A Roma Hungaricum Állami Művészegyüttes PR managere és művészeti szervezője kedves és közvetlen jelenség. Mindig jókedvű, sugárzik belőle az energia. Lakatos Lejlát eddig mindig a zenekar történéseiről, külhoni és hazai terveiről faggattuk Balog Zsolt kollégámmal, ezúttal őt magát szeretnénk bemutatni, hogyan került a táncművészettől a pedagógus életen keresztül a legfőbb szervezői pozícióba.
Vasgyúrás Kelemen Barnabással Vasgyúrás Kelemen Barnabással
Már elég hosszú ideje próbálkozom, hogy személyesen találkozhassak a Kossuth- és Gramophone- (és még sok más) díjas fiatal hegedűművésszel, Kelemen Barnabással. Eddig valahogy nem jött össze, Barna ugyanis nemcsak hazánkban örvend rendkívüli népszerűségnek, hanem a földgolyó számos más pontján is, ami rengeteg utazással jár. Néhány azonban az edzőteremben valaki gyúrta mellettem a vasat, az arca ismerős, de hirtelen nem tudtam, honnan. Aztán derengeni kezdett, és rákérdeztem: nem te vagy véletlenül Kelemen Barnabás?
Szertartások a halál után egy cigány családban Szertartások a halál után egy cigány családban
Eddig csak tanítottam erről a témáról. Néhányszor átéltem közeli családtagomnál a rítusokat, és végig is követtem őket, de soha nem váltam még szerves részévé.
Borok és történetek – Rosivall László professzorral Borok és történetek – Rosivall László professzorral
Rendhagyó találkozás az a mostani. Nem is igazán a sztorizásról szól, mint a többi írás ebből a sorozatból, inkább szakmai jellegű. De Rosivall László személyisége, közvetlensége még a bor egészségügyi hatásainak témáját is izgalmassá teszi. Tanú erre számos előadásának közönsége, emberek, akik igazán nem is igazán érdeklődtek korábban ilyesmi iránt.
Kiforrott egyéniség – Orsós Róbert, színész, híradós Kiforrott egyéniség – Orsós Róbert, színész, híradós
Még ha személyesen nem is, de Orsós Robit már a képzés előtt is ismertük mindannyian a köztévé híradójából. Jól felismerhető orgánum, profi stílus, karakteresség. Bár régebben nem volt sok lehetőségünk a beszélgetésre, mert a továbbképzés után Robi rendszerint rohant a stúdióba. A mai napig is nagyon elfoglalt, de szerencsére szakított rám egy kis időt…
Kovács Ilona fájó emlékére Kovács Ilona fájó emlékére
Két napja hívott telefonon. Szégyelltem is magam, mert én szoktam őt hívni, hogy ne neki kelljen költsége, de most ő keresett előbb. Visszahívtam gyorsan. Napok óta nem beszéltünk, ami ritkaság, mert szinte mindennap hívom, de: Mostanában napi húsz órát dolgozom, s aludni sincs időm – magyarázkodtam.
Megy a fesztivál Megy a fesztivál
Beszélgetés Szilvási István rendezvényszervező, zenésszel Aki a szavak embere, azzal nem könnyű interjút készíteni, mert legszívesebben ő vinné a beszélgetés fonalát. Nyíltszívű, mindenki iránt nyitott ember. Különleges képességét, mely a munkájának alapfeltétele, mesteri szinten űzi: tud szeretni és meg tudja szerettetni magát bárkivel. Érti az emberek nyelvét, nyelvi korlátok nélkül. Képes hatni rájuk. Ha nekem kéne megnevezni a szakmáját, azt mondanám: hangulatmester. Mások zenekarvezetőként, menedzserként, alapítványvezetőként, rendezvényszervezőként vagy éppen családapaként, álmodozó örök fiatalként beszélnek róla.
Női szerepek egy cigány közösségben Női szerepek egy cigány közösségben
Elérkezett az ideje, hogy egy igazi roma nőt kérdezzek, Suha Nikolett jogászt az ő tradícióiról, szokásairól és családban elfoglalt szerepéről. Válaszai semmiképpen sem általánosíthatók, csupán általuk betekinthetünk az ő és családja életébe.
Gasztroangyalok a láthatáron Gasztroangyalok a láthatáron
Végre itt vannak a mi gasztroangyalaink! Alig vártam, hogy végre kérdezhessem őket, mert én is szenvedélyesen szeretek főzni, és régóta rebesgetik, hogy Tonte Barbara és Budai Zsani új gasztroblogot indít. El sem tudom képzelni, két ilyen tanult és világlátott fiatal lány vajon mit művel a konyhában, ha hozzáteszik a cigány szakácstudáshoz a különböző népek ízeit és kultúráját. Mindenesetre nagyon várom már az első recepteket és a kóstolót.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink