Bogdán Péter blogja

Roma messiások

2014. március 12. | Bogdán Péter

Nem egyszer szembesültem már azzal, hogy az egyetemi előadóban úgy várnak rám, mint a messiásra, amikor a roma gyermekek oktatásával kapcsolatos problémákat kell megtárgyalni. Ugyanakkor határozott meggyőződésem, hogy a ciganológiában egy nem roma értelmiségi ugyanúgy jártas lehet, ha áttanulmányozza mindazokat a könyveket, amiket én.

Nem egyszer szembesültem már azzal, hogy az egyetemi előadóban úgy várnak rám, mint a messiásra, amikor a roma gyermekek oktatásával kapcsolatos problémákat kell megtárgyalni. Ez részben jó, mert látszik, hogy a nem roma értelmiségiek ki vannak éhezve a romákkal kapcsolatos pontos, tudományos igényű információkra. Másrészt rossz, mert a szakpolitikai kérdéseket nem az anyaméhben szívtam magamba, hanem elolvastam a szakirodalmat, és ezt bárki más is megtehetné. Határozott meggyőződésem, hogy a ciganológiában egy nem roma értelmiségi ugyanúgy jártas lehet, ha áttanulmányozza mindazokat a könyveket, amiket én.

Nagy baj, hogy a nem roma értelmiségiek a cigányság etnicizálódott szegénységét és az abból fakadó nehézségeket szinte kizárólag roma köntösben látják. Nem világos a számukra, hogy a romák esetében szét kell választani a kulturális kérdéseket a kirekesztett szegények szocializációjától. Nem tudják, hogy a romákkal kapcsolatban elsősorban azt kell megismerni, milyen a sorsa egy olyan embernek, aki mindenféle értelmiségi háttér nélkül, szegényen nő fel. Az sem egyértelmű, hogy a roma képzőművészet, irodalom, zenei világ nem azonos a szegénység kultúrájával, továbbá hogy a romák szocializációja és kultúrája két különböző dolog.

Ebből viszont az következik, hogy egy roma értelmiségi szavait a nem roma kollégák úgy isszák, mint a hűsítő vizet a kánikulában, mégis azt gondolom, hogy nekünk, romáknak meg kell állítanunk ezt a tendenciát. Határozottan fel kell lépni az ellen, hogy szakmai munkásságunkat roma mázzal öntsék le. A nem romáknak meg kell érteniük, hogy nem roma pedagógusok, roma szociális munkások, roma jogászok vagyunk, hanem „csak” simán pedagógusok, szociális munkások és jogászok. Meg kell értetni velük, hogy ha eredményeket érünk el a romákkal, az nem elsősorban a származásbéli hasonlóság miatt van, hanem azért, mert oktattak, képeztek minket, és olvastuk azt a szakirodalmat, ami bárkinek a rendelkezésére áll, és amit megismerve egyébként megszerezhetik a belülről látás képességét.

De van más lehetőség is. Nevezetesen az, hogy a roma értelmiségiek rázzák le magukról a rájuk aggatott roma köntöst. A saját szakterületükről olyan publikációkat tesznek közzé, amelyeknek semmi köze nincs a romákhoz, ellenben jól illusztrálják azt, hogy az adott roma értelmiségi fejében nem csak „roma”, de más szaktudás is van. Az évek alatt mélyen beleástam magam több nép kultúrájába és nyelvébe. Ráadásul nagyon érdekelnek a poliglottok, azaz a sok idegen nyelvet beszélő hírességek, akiket nyelvzseninek szoktak nevezni. Nem hagyom magamat abba a keretbe szorítani, hogy csak roma témákban szólalhatok meg. Például az eszperantológia népszerűsítése érdekében nyelvpedagógiai szakcikkeket fogok írni, és publikálok majd a poliglottokról is, mert bizonyára nem csak engem érdekel, hogyan képes egy ember húsz nyelvet megtanulni.

Kutatói pályámnak egy részét annak szentelem, hogy az embereket olyan technikákra tanítsam, amelyek segítségével könnyebben tudnak nyelveket tanulni, és könnyebben helyezkedhetnek el az Európai Unió munkaerőpiacán.

További cikkek a rovatból
Megmaradunk egymásnak örökre!
Tisztességre, becsületességre tanítottál. Kérlelhetetlenül visszautasítottad a megalkuvást, az önámítást és a felkészületlenséget. Nagyon sokat tanultam tőled, számomra élő történelem voltál.
Egy kisvárdi jány
Feleségem édesanyja – saját szavajárása szerint – „kisvárdi jány” volt. 1947-ben született a szabolcsi kisvárosban, de élt Pátrohán, Debrecenben, Budapesten, s legvégül Szigetszentmiklóson is – de a szíve mindig Kisvárdán maradt.
Gondolatok Gyurcsány Ferenchez
Gulyás Márton, Setét Jenő, Bandor Bea magánemberként próbálta gyakorolni a szabad véleménynyilvánításhoz való jogát egy olyan rendezvényen, amely állítólag azért jött létre, hogy ők ezt megtehessék. Ehelyett verést és fenyegetést kaptak. És ami talán a leginkább gyomorforgató, hogy egy nőt is megvertek volna a DK-s szimpatizánsok, ha nincs ott a férje.
Törlesztés
Ismerve a politika világát meg a politikusokat, tartok tőle, hogy Osztolykán vállalni fogja az LMP őszi bohócának szerepét. Csakhogy ezzel minket, roma értelmiségieket járat le.
Kinek kérdés?
Hadd üzenjem azoknak, akik szerint a cigánykérdés kérdés: álljanak csak fel a jól fizetett munkahelyükről, és adják át nekünk a posztjukat, mert ennyi pénzért belőlünk, roma értelmiségiekből legalább haszna is lenne az államnak, a mostani pénzpocsékolás helyett.
Létszámstop
Büszkén nézek minden ember szemébe, mert egyenrangúnak érzem magam ebben az országban, és széles e világban is. Bár nem tartom magam többre senkinél, ugyanolyan értékes vagyok, mint bárki más, és ebből adódóan ugyanannyi tisztelet jár nekem is.
Levegőt!
Mit mondhatok? A harmincötödik születésnapom előtt eszembe jutott, hogy halandó vagyok: már nem olyan magától értetődő, hogy minden nap fel fogok kelni, és lesz olyan pillanat, amikor örökre lehunyom a szemem.
Félelem
Mértékadó romavezetők körében az antiszemitizmus és a homofóbia elutasítása nem kérdés. Szerencsére, a hangadók megértették, hogy nem kell sem zsidónak, sem melegnek lenniük ahhoz, hogy megvédjék ezt a két kisebbséget. Ráadásul vállalták, hogy akár nyilvánosan is lefolytatják a vitákat a saját táborukon belül az antiszemitákkal és a homofóbokkal.
Filozófusok árnyékában
Ahogy néztem a szegénység és gazdagság egyvelegét, eldöntöttem magamban, hogy ha egyszer én is hajléktalan leszek, akkor a Filozófiai kertben fogom nyugovóra hajtani a fejemet. Mert jobb hajléktalannak lenni a filozófusok árnyékában, mint a Népszínház utca járdakövén.
Eszperantisták holokausztja
Legalább annyit megérdemelnénk, mi magyarországi eszperantisták, hogy egy hazai Zamenhof-szoborra is kerüljön kormányzati koszorú. Ugyanis a megölt eszperantista felebarátaim ugyanúgy emberek voltak, mint a világháború más áldozatai.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink