BeszélgessünkNótár Ilona blogja

A roma nő szerepének változása

2014. március 16. | Nótár Ilona

Amit eddig megtudhattunk

Azért indult ez a cikksorozat, mert nagyon érdekel, hogyan alakult a cigány nő szerepe a magyarországi rendszerváltozás előtt, illetve a viszonylag gyors és drasztikus változásokat követően hogyan találták meg a helyüket – természetesen közben a magam szerepét, helyzetét is szeretném meghatározni. Rá akartam világítani a roma nők szerepének összetettségére, nemcsak a társadalomban, a munka világában, hanem a saját közösségükben, a szűkebb családban is. Tabukat döntögetve, őszintén vallok magamról és vallomásra bírok más nőket, megszólaltatok szakembereket.

A munka világából hirtelen a munkanélküliségbe szorult háziasszonyok és a főhivatású roma anyák életében keletkezett egy rés, amely fokozatosan lehetőséget teremtett a roma nőknek az önmegvalósításra. Kilépve a konyhából ismét megpróbálnak teret nyerni a munkaerőpiacon. Ennek társadalmi fogadtatását és nehézségeit számos cikk tárgyalta.

Igyekeztem felhívni a figyelmet arra, hogy a nőkre nehezedő társadalmi nyomás – amely szerint egyidejűleg kell tökéletes anyának és kimagaslóan jól teljesítő munkaerőnek lenniük –, nemcsak a romákra igaz, hanem minden nőre. A roma családfelfogás, a nő szerepének lényegesen hagyományosabb felfogása viszont még nehezebbé teszi a dolgukat. A beszélgetésekből az derült ki, hogy a nők még mindig alávetetten élnek, mind a munkahelyen, mind a családban.

Aggasztó, hogy a roma nőket, akik egyszerre igyekeznek megfelelni otthon és a munkahelyen is, szinte ellenségesen fogadják a munkaerőpiacon. A szegénység, a nélkülözés és a kilátástalanság rákényszeríti őket arra, hogy olyat tegyenek, amit asszony-elődeik sosem: a munkavállalás érdekében a gyermekeiket bölcsődébe, óvodába adják. A roma asszonyok jelentős része képzetlen (hiszen a szüleik más szerepet szántak nekik), és gyakori a diszkrimináció, amely nemcsak a származásuk miatt éri őket, hanem azért is, mert többgyermekes anyák.

Ezzel a jelenséggel párhuzamosan viszont létrejött egy szűk rés is, amelyet kihasználva a roma értelmiségi nők második generációja válik felnőtté. Ők jól képzett, civil pályán dolgozó, színes társadalmi életet élő asszonyok. Nem egy homogén csoport tagjai, hanem különböző hagyományú és kultúrájú közösségekből származnak. Ezek a nők a civil világban értek el sikereket, országhatáron innen és túl. Korábban már írtam Izsák Ritáról, Illés Barbaráról, továbbá Kóczé Angéláról, aki a mai napig egy amerikai egyetemen oktatója. Sokan közülük már régen nem élnek az eredeti közösségükben, és nem is a hagyományok szerint viselkednek.

Nagy változás ez, amelyben fontos kérdés, hogy a származás mennyiben határozza meg a kiteljesedést – vagyis mivé válhat egy roma nő a közösségében, és onnan kikerülve –, és hasonlóan fontos, hogy önmegvalósítás után hogyan éli tovább az életét.

A következő írásaimban azzal foglakozom majd, milyen hozadéka van annak, ha egy roma asszony kiteljesedhet. Ehhez viszont szükség van arra is, hogy bemutassuk, általában milyen az asszonyok helyzete. Magyarországon a nők a mai napig nehéz helyzetben vannak, annak ellenére, hogy a többségi társadalomra hatott a globalizáció, a modernizáció, és az új nőről alkotott képbe már belefért a karrier fogalma. Ezt sokkal nehezebb kivívni a periférián, a szegregált és kötöttebb (szigorúbb) szabályok szerint élő világban.

Két „ikont” is kiemeltem a cikksorozatomban, akik azért lettek a világ számára felejthetetlenek, mert civil szakmájukkal, az életükkel vívtak ki elismerést, és ez a mai napig különlegessé teszi őket. Ugyanakkor sikerült megmaradniuk nőnek egy olyan társadalomban, amely korlátokat állított és szabályokkal írta körül a lehetőségeiket, az önmegvalósításuk mértékét. Coco Chanel divattervező élete arról szólt, hogyan valósítsa meg önmagát, és azért lett közismert, mert merészelte vállalni az egyéniségét, hátat fordítva a nőideálnak, amely szerint korábban élt. Edith Piaf ugyan a szórakoztatóiparban szerzett hírnevet (nem a férfiak által bitorolt politikai vagy ipari, mérnöki területen), énekelt az utcán, később a leghíresebb színpadokon a világban, de ikon azért lett, mert „tett” a világ megszokott rendjére, és aszerint cselekedett, ahogy éppen jónak gondolta. Ez nem polgárpukkasztás, hanem ön-meg-va-ló-sí-tás. Ezeknél a kötőjellel elválasztott szótagoknál sokkal többet mond az egyik dala – a Nem bánok semmit sem –, amit szinte kötelező meghallgatni, ha róla beszélünk. (Igen, erről beszéltem…)

A feminizmusról is bőven írtam, mert a társadalom egészen mást gondol erről a fogalomról, mint amit valójában jelent. Szigeti Vera pszichológus, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) önkéntese válaszolt a kérdéseimre, amelyek arra vonatkoztak, hogyan változott a női ideálkép, és hogy mi a feminizmus kényege. „Egyszerű elvek ezek: szabadság, egyenlőség, szolidaritás. Senkinek nincs joga bántani, elnyomni, kihasználni másokat, sem a neme, sem a származása, sem más miatt. Mindenkinek joga van szabadon dönteni az érdeklődéséről, szexualitásáról, életmódjáról, munkájáról, szokásairól, megjelenéséről, anélkül, hogy beszorítanák a hagyományos nemi szerep dobozába. Mindenki megérdemli, hogy egyenlő esélyekkel induljon az oktatásban, a munkaerőpiacon, a politikában.”

Ennek a cikksorozatnak része az Ádám Évával készített interjú, amely a maga nemében rendhagyó életutat mutat be. A beszélgetésből kiderült, elvált nőként, egyedülálló anyaként, három gyermek nevelése mellett milyen erőfeszítéseket tesz, hogy megvalósítsa önmagát. Kendőzetlenül beszélt a nehézségeiről, és hogy a karrierje megvalósításának az egyik nagy akadálya nem a gyermekei voltak, hanem a roma női szerepkör betöltése.

A továbbiakban olvashatják azt az interjút, amit Tóth Györgyivel, a NANE munkatársával készítettem, és amelyben arról kérdezem, hogy milyen panaszokkal és kérésekkel érkeznek ügyfeleik – romák és nem romák –, illetve hogyan tudnak segíteni rajtuk.

A roma nő szerepe szigorúan meghatározott, és komolyak az elvárások vele szemben. Ahhoz, hogy ezt jobban megérthessük, fontos nemcsak a roma női szerepekről beszélni, hanem általánosságban a NŐ szerepét vizsgálni a társadalomban. Az interjúk, riportok, blogbejegyzések és a történeti áttekintések ezt az elvet követve születtek meg.

Hamarosan olvashatják a Béres-Deák Ritával készült interjút, aki a szexuális orientációról és annak sokszínűségéről osztja meg saját élményein alapuló tapasztalatait. Továbbra is várom a kritikát, hiszen amiről írok, tabukat érint, tabukat döntöget – vagy legalábbis mozgat. Örülök, hogy ezekről beszélhetek, és hogy a felvetett gondolatok mentén tágíthatjuk egymás látókörét.

További cikkek a rovatból
Cigány munkaerők a hazai szőlőkben Cigány munkaerők a hazai szőlőkben
Az utóbbi években igen sokszor látogathattam el sokszínű, érdekes borvidékeinkre. Természetesen nemcsak a szakmai dolgokról – fajtaválaszték, az évjáratok sajátosságai, hordóhasználat – érdeklődöm, de sosem felejtek el rákérdezni arra, hogy a borvidékeken élő nagyrészt munkanélküli, hátrányos helyzetű cigányságot tudják-e foglalkoztatni. Fontos a kérdés, hiszen gyakran mondják a borászok, hogy kevés az ember, aki elvégezné a munkát a szőlőben és a pincészeteknél. Mi pedig jól tudjuk, hogy a munkanélküli is sok.
Báj és vasakarat Báj és vasakarat
A Roma Hungaricum Állami Művészegyüttes PR managere és művészeti szervezője kedves és közvetlen jelenség. Mindig jókedvű, sugárzik belőle az energia. Lakatos Lejlát eddig mindig a zenekar történéseiről, külhoni és hazai terveiről faggattuk Balog Zsolt kollégámmal, ezúttal őt magát szeretnénk bemutatni, hogyan került a táncművészettől a pedagógus életen keresztül a legfőbb szervezői pozícióba.
Vasgyúrás Kelemen Barnabással Vasgyúrás Kelemen Barnabással
Már elég hosszú ideje próbálkozom, hogy személyesen találkozhassak a Kossuth- és Gramophone- (és még sok más) díjas fiatal hegedűművésszel, Kelemen Barnabással. Eddig valahogy nem jött össze, Barna ugyanis nemcsak hazánkban örvend rendkívüli népszerűségnek, hanem a földgolyó számos más pontján is, ami rengeteg utazással jár. Néhány azonban az edzőteremben valaki gyúrta mellettem a vasat, az arca ismerős, de hirtelen nem tudtam, honnan. Aztán derengeni kezdett, és rákérdeztem: nem te vagy véletlenül Kelemen Barnabás?
Szertartások a halál után egy cigány családban Szertartások a halál után egy cigány családban
Eddig csak tanítottam erről a témáról. Néhányszor átéltem közeli családtagomnál a rítusokat, és végig is követtem őket, de soha nem váltam még szerves részévé.
Borok és történetek – Rosivall László professzorral Borok és történetek – Rosivall László professzorral
Rendhagyó találkozás az a mostani. Nem is igazán a sztorizásról szól, mint a többi írás ebből a sorozatból, inkább szakmai jellegű. De Rosivall László személyisége, közvetlensége még a bor egészségügyi hatásainak témáját is izgalmassá teszi. Tanú erre számos előadásának közönsége, emberek, akik igazán nem is igazán érdeklődtek korábban ilyesmi iránt.
Kiforrott egyéniség – Orsós Róbert, színész, híradós Kiforrott egyéniség – Orsós Róbert, színész, híradós
Még ha személyesen nem is, de Orsós Robit már a képzés előtt is ismertük mindannyian a köztévé híradójából. Jól felismerhető orgánum, profi stílus, karakteresség. Bár régebben nem volt sok lehetőségünk a beszélgetésre, mert a továbbképzés után Robi rendszerint rohant a stúdióba. A mai napig is nagyon elfoglalt, de szerencsére szakított rám egy kis időt…
Kovács Ilona fájó emlékére Kovács Ilona fájó emlékére
Két napja hívott telefonon. Szégyelltem is magam, mert én szoktam őt hívni, hogy ne neki kelljen költsége, de most ő keresett előbb. Visszahívtam gyorsan. Napok óta nem beszéltünk, ami ritkaság, mert szinte mindennap hívom, de: Mostanában napi húsz órát dolgozom, s aludni sincs időm – magyarázkodtam.
Megy a fesztivál Megy a fesztivál
Beszélgetés Szilvási István rendezvényszervező, zenésszel Aki a szavak embere, azzal nem könnyű interjút készíteni, mert legszívesebben ő vinné a beszélgetés fonalát. Nyíltszívű, mindenki iránt nyitott ember. Különleges képességét, mely a munkájának alapfeltétele, mesteri szinten űzi: tud szeretni és meg tudja szerettetni magát bárkivel. Érti az emberek nyelvét, nyelvi korlátok nélkül. Képes hatni rájuk. Ha nekem kéne megnevezni a szakmáját, azt mondanám: hangulatmester. Mások zenekarvezetőként, menedzserként, alapítványvezetőként, rendezvényszervezőként vagy éppen családapaként, álmodozó örök fiatalként beszélnek róla.
Női szerepek egy cigány közösségben Női szerepek egy cigány közösségben
Elérkezett az ideje, hogy egy igazi roma nőt kérdezzek, Suha Nikolett jogászt az ő tradícióiról, szokásairól és családban elfoglalt szerepéről. Válaszai semmiképpen sem általánosíthatók, csupán általuk betekinthetünk az ő és családja életébe.
Gasztroangyalok a láthatáron Gasztroangyalok a láthatáron
Végre itt vannak a mi gasztroangyalaink! Alig vártam, hogy végre kérdezhessem őket, mert én is szenvedélyesen szeretek főzni, és régóta rebesgetik, hogy Tonte Barbara és Budai Zsani új gasztroblogot indít. El sem tudom képzelni, két ilyen tanult és világlátott fiatal lány vajon mit művel a konyhában, ha hozzáteszik a cigány szakácstudáshoz a különböző népek ízeit és kultúráját. Mindenesetre nagyon várom már az első recepteket és a kóstolót.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink