Bogdán Péter blogja

Fehérek országa

2014. március 16. | Bogdán Péter

Szükség lenne egy országos roma kulturális és tudományos központ felállítására, mint ahogyan egy országos roma múzeum létrehozására is. És egyelőre az álom kategóriájába tartozik egy országos roma televízió és rádió adó/csatorna is.

A napokban olvastam azt a hírt, hogy a tavaszi fesztiválon a budapesti Művészetek Palotája Somnakaj címmel olyan produkciót készül bemutatni, amely egyedülálló lesz egész Európában (Mészöly Gábor műve alapján színpadra dolgozta: Müller Péter Sziámi, zene: Kovács Antal, Marco Markovic, Szakcsi Lakatos Béla). A közönség egyszerre találkozhat majd a koncert, a színház, a tánc, az irodalom, a tradicionális képzőművészet, a hagyományőrzés és a modern formák kínálatával, és e sokféleség középpontjában egy Somankaj nevű cigánylány áll. A szervezők és a résztvevők a romák kulturális sokszínűségét akarják bemutatni, széleskörű összefogás és együttműködés segítségével. Úgy tűnik, igény van arra, hogy a roma kultúra és a roma sors megjelenjen a színpadon. Ha nem így lenne, bizonyára a Somnakaj sem kerülhetne értő közönség elé.

Régóta szembesülök azzal, hogy az amerikai filmekben szinte kötelező jelleggel szerepel egy-két afro-amerikai színész is. Ha pedig történetesen az ügyeletes rossz fiú szerepét kapja valamelyik, akkor biztosra vehetjük, hogy találkozunk olyan fekete bőrű figurával is, aki a jók oldalán áll.

Ideje lenne nekünk is eljutni ide. Egyrészt egyre több roma színészt kellene képezni és szerepeltetni a magyar filmekben. Másrészt fel kellene ismerni, hogy Szegedi Dezső, Csányi Sándor, Nyári Oszkár, Jónás Judit, Hollai Kálmán itt él közöttünk, és fel kellene használni a tehetségüket a romákkal szembeni előítéletek lebontásában. Elfogadhatatlan, hogy a romák alulreprezentáltak a tévéműsorokban. Berkes Bélát és Ligeti Lászlót nemcsak időszakosan megjelenő háttéralakként kellene szerepeltetni, hanem reflektorfénybe kellene állítani őket.

Nem igaz, hogy nincs elegendő roma szakember a médiában. Egyrészt azért nem, mert a Független Médiaközpont több mint 100 roma újságírót kinevelt már. Másrészt ott van nekünk Horváth Éva, Joka Daróczi János, Horváth Kálmán és Daróczi Ágnes, akik sokszor bizonyítottak már a képernyőn.

A romáknak meg kellene jelenniük a hirdetésekben is. Tűrhetetlen és elfogadhatatlan, hogy a piacvezető cégek reklámpolitikájába nem férnek bele a barna arcok. A piac úgy tesz, mintha Magyarország kizárólag a fehérek országa lenne, miközben sok cigány is él itt.

Az államnak szerepet kellene vállalnia a roma képzőművészek felkarolásában. Nem értem, hogy a Magyar Nemzeti Galériában miért nincs olyan gyűjtemény, amely állandóan bemutatná Szentandrássy István, Péli Tamás, Balogh Tibor, Kosztics László, Oláh Jolán, Oláh Mara, Bada Márta, Ráczné Kalányos Gyöngyi, Szécsi Magda és még sokak alkotásait. A roma képzőművészeknek csak a felsorolása is órákon át tartana…

Arról már csak nagyon halkan merek beszélni, hogy szükség lenne egy országos roma kulturális és tudományos központ felállítására, mint ahogyan egy országos roma múzeum létrehozására is. És egyelőre az álom kategóriájába tartozik egy országos roma televízió és rádió adó/csatorna is.

Egyelőre csak a roma témájú színdarabok száma sokasodik. Több ez a semminél, mégis van fájdalmam ezzel kapcsolatban is. Az, hogy a roma darabokra éppen a romák nem jutnak el nagy számban.

További cikkek a rovatból
Megmaradunk egymásnak örökre!
Tisztességre, becsületességre tanítottál. Kérlelhetetlenül visszautasítottad a megalkuvást, az önámítást és a felkészületlenséget. Nagyon sokat tanultam tőled, számomra élő történelem voltál.
Egy kisvárdi jány
Feleségem édesanyja – saját szavajárása szerint – „kisvárdi jány” volt. 1947-ben született a szabolcsi kisvárosban, de élt Pátrohán, Debrecenben, Budapesten, s legvégül Szigetszentmiklóson is – de a szíve mindig Kisvárdán maradt.
Gondolatok Gyurcsány Ferenchez
Gulyás Márton, Setét Jenő, Bandor Bea magánemberként próbálta gyakorolni a szabad véleménynyilvánításhoz való jogát egy olyan rendezvényen, amely állítólag azért jött létre, hogy ők ezt megtehessék. Ehelyett verést és fenyegetést kaptak. És ami talán a leginkább gyomorforgató, hogy egy nőt is megvertek volna a DK-s szimpatizánsok, ha nincs ott a férje.
Törlesztés
Ismerve a politika világát meg a politikusokat, tartok tőle, hogy Osztolykán vállalni fogja az LMP őszi bohócának szerepét. Csakhogy ezzel minket, roma értelmiségieket járat le.
Kinek kérdés?
Hadd üzenjem azoknak, akik szerint a cigánykérdés kérdés: álljanak csak fel a jól fizetett munkahelyükről, és adják át nekünk a posztjukat, mert ennyi pénzért belőlünk, roma értelmiségiekből legalább haszna is lenne az államnak, a mostani pénzpocsékolás helyett.
Létszámstop
Büszkén nézek minden ember szemébe, mert egyenrangúnak érzem magam ebben az országban, és széles e világban is. Bár nem tartom magam többre senkinél, ugyanolyan értékes vagyok, mint bárki más, és ebből adódóan ugyanannyi tisztelet jár nekem is.
Levegőt!
Mit mondhatok? A harmincötödik születésnapom előtt eszembe jutott, hogy halandó vagyok: már nem olyan magától értetődő, hogy minden nap fel fogok kelni, és lesz olyan pillanat, amikor örökre lehunyom a szemem.
Félelem
Mértékadó romavezetők körében az antiszemitizmus és a homofóbia elutasítása nem kérdés. Szerencsére, a hangadók megértették, hogy nem kell sem zsidónak, sem melegnek lenniük ahhoz, hogy megvédjék ezt a két kisebbséget. Ráadásul vállalták, hogy akár nyilvánosan is lefolytatják a vitákat a saját táborukon belül az antiszemitákkal és a homofóbokkal.
Filozófusok árnyékában
Ahogy néztem a szegénység és gazdagság egyvelegét, eldöntöttem magamban, hogy ha egyszer én is hajléktalan leszek, akkor a Filozófiai kertben fogom nyugovóra hajtani a fejemet. Mert jobb hajléktalannak lenni a filozófusok árnyékában, mint a Népszínház utca járdakövén.
Eszperantisták holokausztja
Legalább annyit megérdemelnénk, mi magyarországi eszperantisták, hogy egy hazai Zamenhof-szoborra is kerüljön kormányzati koszorú. Ugyanis a megölt eszperantista felebarátaim ugyanúgy emberek voltak, mint a világháború más áldozatai.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink