Jegyzetfüzet

Egy ikonra emlékezve – Cziffra György

2014. április 9. | kutivili

Ha az utca emberét megkérdeznénk, hogy ki a legnagyobb magyar zongorista a huszadik században, tízből alighanem nyolcan azonnal rávágnák Cziffra György nevét.

Pedig a világ legnagyobb koncerttermeiben fellépő, a legnagyobb muzsikusokat lenyűgöző Cziffra pályája nem indult zökkenőmentesen. Nagy vonalakban tekintsük át, hogy milyen életutat futott be az egyik legzseniálisabb cigány zongorista.

Cziffra György 1921. november 5-én született Budapesten, cigány zenész családban. A család rengeteget nélkülözött, nyomorúságos körülmények között cseperedett a kis Gyurika, egy elhanyagolt, komfort és minden nélküli, angyalföldi barakktelepen. Már hátulgombolós korában utat tört magának fantasztikus tehetsége. Cimbalmos édesapja taníttatta, s a gyerek már ötévesen fellépett cirkuszban és különféle mulatóhelyeken zongorázva. A kor Kodály és Bartók mellett egyik legkiválóbb zenepedagógusa és zeneszerzője, Dohnányi Ernő felvette a Zeneakadémiára a mindössze nyolcéves fiúcskát. Meghallgatásakor igen velős és találó kifejezést használt a tehetsége jellemzésére: ő egyszerűen a „Kooh-i-Noor gyémánt”.

Cziffra hatalmas népszerűségnek örvendett a közönség körében, bárhol lépett fel, hatalmas, eget rengető tapsvihar fogadta, habár némelyik zenekritikus fanyalgott az öntörvényű, már egészen fiatal kora óta sajátos jegyeket használó, és improvizáló fiú játéka miatt. Tanulmányai egy időben abbamaradtak, mivel nem bírta állni a képzése költségeit. Azokban az időkben az éjszaka zongoristája lett, a pesti Váci utcában bárok, mulatók közönségét szórakoztatta, olyan hírességeket is, mint Puskás Öcsi. A hozzá hasonló rajongók aztán követték Cziffrát mindenhova, ahol játszott, hogy minél többször hallhassák az improvizációk királyát, a zenei géniuszt.

Cziffra Györgyöt jó humorú, elragadó egyéniségnek ismerték. A sok vele kapcsolatos, meghökkentő történetekből hadd idézzünk egyet. Fischer Annie, a huszadik század másik hatalmas tehetségű zongoraművésze sokszor rivalizált Cziffrával. A visszavágó nem késett. Fischer Annie-nak egy alkalommal Párizsban volt meghirdetve a koncertje. Erről értesülve Cziffra felvásárolta az összes jegyet, s a koncert előtt szépen beült a kihalt nézőtérre, egy szál egyedül. Mivel a jegyek elfogytak, az előadást nem lehetett elhalasztani, tehát Fischer Annie kénytelen volt neki végigjátszani az egész programot.

Kalandos élete a háború alatt talán még különösebb fordulatokat vett. 1943-ban a frontra került, persze ott is muzsikált. A tisztek kérve kérték, hogy tartson velük Berlinbe, játsszon a német közönségnek, és ott hatalmas karrier várna rá. Cziffra elvi okokból nemet mondott, hogy inkább megmarad a magyar közönségnél. ’46-tól újra kiskocsmákban, presszókban, szórakozóhelyeken zongorázott.

Többször megpróbált disszidálni, egyik kísérletének meghiúsítása után, 1950-ben Recskre vitték és megkínozták, három évet kellett fogságban töltenie. 1956 október elején a Rákóczi-induló Liszt Ferenc írta verzióját tízszer játszotta ráadásként a hangversenyén, míg végül a rendőrség ki nem ürítette a termet.

Sokak szerint Cziffra játékával kezdődött el a magyar forradalom, az ő vérpezsdítő, eleven és gigantikus, mindenkit megbabonázó játéka nagyban hozzájárult. Később sikerült illegálisan elhagynia az országot. Párizsban telepedett le, idővel megkapta a francia állampolgárságot.

Már benne járt a korban, amikor egy használaton kívüli, gyönyörű kápolnát megvett Senlis-ben, helyreállíttatta, és zenei központot teremtett benne. Érdekesség, hogy Cziffra György régészettel, a francia–magyar történelmi kapcsolatok kutatásával is foglalkozott. Kedvelt zeneszerzői Chopin, Liszt, Grieg voltak, de emellett saját darabokat is szerzett és játszott a közönség nagy-nagy gyönyörűségére.

Az emigrációból 1973-ban látogatott először haza, hangversenyén tombolva ünnepelte a magyar közönség. A 100 tagú Budapest Cigányzenekar tiszteletbeli elnöke lett, a rendszerváltás után, 1993-ban a Magyar Köztársaság Érdemrendjének tiszti keresztjével tüntették ki.

1994-ben halt meg a világ egyik legnagyobb, nemzetközi hírű magyar zongoristája. Önéletrajzi kötetéből – Ágyúk és virágok – részletesen megismerhetjük tragédiáktól sem mentes, lebilincselően érdekes életpályáját.

További cikkek a rovatból
Szükségterületen szolgálni – Orsós János
Orsós János tanító, polgárjogi aktivista, integrációs szakértő, jogvédő, a SZEMA (Szabad Emberek Magyarországért – Liberális Párt) elnökségi tagja, de ezeknél a titulusoknál sokkal több. Olyan ember, aki mindent megtesz, hogy másokon segítsen, hogy másoknak jobb legyen. Ő is rengeteg segítséget kapott, amíg eljutott oda, hogy ő segíthet másokon. Küzdelmes élete fontosabb állomásainak jártunk utána.
Egy világhírű művész a Blaha aluljáróban
Néhány éve Joshua Bell, korunk egyik legnagyobb hegedűművésze merő kíváncsiságból lement egy washingtoni aluljáróba, és játszani kezdett. Érdekelte, mit szólnak a járókelők ahhoz a hegedűjátékhoz, melyért rendszeresen milliók fizetik ki a méregdrága jegyet a világ legnagyobb koncerttermeiben. A végeredményt tekintve Joshua nem volt túlzottan elégedett a fogadtatásával. Nem úgy, mint a mi Kelemen Barnabásunk, a Blaha Lujza téren.
Zenét komponálni felsőfokon – Pertis Jenőre emlékezve
Sorozatunkban olyan népszerű emberekre hívjuk fel a figyelmet, vagy olyanokra emlékezünk — akár különösebb apropó nélkül –, akik a világ előtt a magyarok hírnevét öregbítették, és csak mi hangsúlyozzuk ki, hogy magyarok és romák. Sportolók, művészek, vagy ahogy hozzáfűzni szokás: kőfaragók és balett-táncosok.
Munkaélmények az Unió központjában Munkaélmények az Unió központjában
Régóta dédelgetett álmom volt, hogy az Európa Parlamentben szerezhessek tapasztalatot. Például jelen lennék azokon az üléseken, konferenciákon, megbeszéléseken, ahol az Unió egész társadalmát érintő döntések születnek, amelyek aztán hatással lesznek az emberek életére, életminőségére, hétköznapjaira. Főleg persze azokkal a témákkal kapcsolatosan, melyek kiemelten érdekelnek: szociális és integrációs programok, kultúra, oktatás, agrárkultúra. Ez évekig megmaradt az álmodozás szintjén, azonban 2012-ben nagy lehetőség nyílt meg előttem.
Világszínvonalú modern improvizációk | Kathy Horváth Lajos
Magyarország egyik legismertebb, modern stílust képviselő komolyzenésze Kathy Horváth Lajos. Már számos fellépésével bizonyította kimagasló és elsöprő erejű tehetségét, vitathatatlan improvizációs képességeit. Elismerései is számosak, legutóbb a salzburgi székhelyű Európai Tudományos és Művészeti Akadémia választotta tagjai közé. Ezért is gondoltuk, hogy alaposabban bemutatjuk a zeneszerző és hegedűművész pályáját.
Szemléletformáló értékek a Docuartban
A közelmúltban tartották az immár hagyományos Romakép Műhely Workshopot a DocuArt moziban. A rendezvény kicsi, barátságos és meghitt teremben zajlott, így könnyebben, és nyitottabban is lehet vitatkozni, beszélgetni a vetítés után. Az esten Szomjas György 1969-ben készült, Tündérszép lány című munkáját vetítették. A kísérleti filmben többek között Földes László Hobo és Baksa Sós János – a mai napig nagyhatású Kex Együttes frontembere – szerepelt.
Tehetség a kortárs irodalomból – Ayhan Gökhannal beszélgettünk Tehetség a kortárs irodalomból – Ayhan Gökhannal beszélgettünk
Ayhan Gökhan kedves és szerény jelenség, még előttem is visszafogottan beszél mindarról, amit elért, pedig gyerekkori barátok vagyunk. Végigkísértük, sokszor segítettük egymást életünk különböző szakaszaiban, és baráti elfogultsággal állíthatom, hogy nagyon szép pályát futott be. Már gyermekkorában vonzotta az irodalom.
Egy prímáspéldakép – Czinka Panna
Czinka Panna az egyik legismertebb cigányzenész, sőt az első cigányprímás Magyarországon. A tizennyolcadik században élt lányról rengeteg történet járta. Több magyar írót megihletett, Jókai Mór is beleszőtte alakját egy regényébe. Annak jártunk utána, mennyi igaz a körülötte kialakult legendákból.
Halottkultusz a romáknál
A roma halottkultuszról többféle hiedelem kering. Ezek nagy részében sok a félreértett információ. Annak jártunk most utána, pontosan mik is a jellemzői a roma temetéseknek, a halottra való megemlékezésnek.
A cigánykártya története
A vándoréletet élő cigányok különféle mesterségekkel foglalkoztak. Volt köztük, aki a kovácsmesterséghez, más a patkoláshoz, a fazekassághoz értett. Az asszonyok ruhákat varrtak és nem egy közülük kártyát vetett, tenyérből jósolt. A cigánykártya eredetét és történetét vettük tüzetesebben szemügyre.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink