Bogdán Péter blogja

Korszellem

2014. április 9. | Bogdán Péter

Logikus lépés lehetne Kerecsendi Kiss Márton szellemiségének meghaladása azáltal, hogy vegyes etnikumúvá teszik az emlékházat.

A közelmúltban adtunk hírt arról, hogy márványtábla őrzi mostantól az ország első cigány iskolájának emlékét a Fejér megyei Bicskén. 1938-ban itt hozta létre Kerecsendi Kiss Márton az ország első cigány iskoláját, amelyben ő maga 1944-ig tanított, az intézmény pedig harminc éven át működött. Akkor cigány óvodává alakították át, amit 2011-ben azért zártak be, mert az önkormányzat új integrációs roma programot fogadott el.

Azóta a volt cigány iskola, óvoda épülete lepusztult, ezért az Új Széchenyi Terv keretében a város támogatást kért a felújításához. Bicske a pályázaton 28 millió forintot nyert, és ezt az önkormányzat megtoldotta további 14 és fél millióval. Ennek köszönhetően tavaly óta a volt oktatási intézmény olyan közösségi házként működik, ahová a hátrányos helyzetű roma gyermekeket és a tanulni akaró felnőtteket várják. A tanoda munkáját a Maj Lasho Trajo – Jobb Élet Egyesület koordinálja. Csaknem negyven, hátrányos helyzetű roma gyermekkel foglalkoznak a pedagógusok. Az épület március 28-án felvette a Kerecsendi Kiss Márton Emlékház nevet.

A hír vegyes érzéseket keltett bennem. Egyrészt 1938-ban Darányi Kálmán és Imrédy Béla volt miniszterelnök, mindketten szorgalmasan készítették elő a terepet a hazai náciknak. Másrészt az egykori iskola épülete mindig is a cigányok szegregálásának színtere volt. Éppen ezért nem hangzik jól fülemnek, hogy az a tanodai modell, amely más településeken roma és nem roma gyermekek multi- és interkulturális intézményeként működik, az Bicskén – legalábbis a hírek szerint – csak roma gyermekeket fogad. Pedig éppen ez az oktatási forma az egyik legalkalmasabb arra, hogy a roma és nem roma gyermekeket együtt neveljék, közösen tanuljanak, és ezáltal megtanuljanak együttműködni is.

Az sem különösen lelkesít, hogy az emlékház avatásán részt vett Kovács Zoltán, az EMMI államtitkára. Ugyanis jelenléte azt sugallja, hogy a kormányzat változatlanul a romák szegregált oktatásának a híve. Hiszen mi mást jelenthet, ha az állam egy olyan tanodai modell avatásán képviselteti magát, ahol a névadó egy szegregáló pedagógus. Persze a roma gyermekek színvonalas képzésére azért garancia, hogy a Jobb Élet Egyesület koordinálja a tanodai munkát. Mégsem értem, hogy miért ne lehetne őket támogatni, és egyben felkérni arra, hogy a tevékenységüket terjesszék ki a szintén szegény, hátrányos helyzetű, nem roma gyermekekre.

Sajnálatos, hogy Bicskén csak 2011-ben fogadtak el roma integrációs programot. Elég sokat vártak vele, mégis jó, hogy végül csak elfogadták. Pontosan emiatt lehetne logikus lépés Kerecsendi Kiss Márton szellemiségének meghaladása azáltal, hogy az emlékház klubfoglalkozásait vegyes etnikumúvá teszik.

További cikkek a rovatból
Megmaradunk egymásnak örökre!
Tisztességre, becsületességre tanítottál. Kérlelhetetlenül visszautasítottad a megalkuvást, az önámítást és a felkészületlenséget. Nagyon sokat tanultam tőled, számomra élő történelem voltál.
Egy kisvárdi jány
Feleségem édesanyja – saját szavajárása szerint – „kisvárdi jány” volt. 1947-ben született a szabolcsi kisvárosban, de élt Pátrohán, Debrecenben, Budapesten, s legvégül Szigetszentmiklóson is – de a szíve mindig Kisvárdán maradt.
Gondolatok Gyurcsány Ferenchez
Gulyás Márton, Setét Jenő, Bandor Bea magánemberként próbálta gyakorolni a szabad véleménynyilvánításhoz való jogát egy olyan rendezvényen, amely állítólag azért jött létre, hogy ők ezt megtehessék. Ehelyett verést és fenyegetést kaptak. És ami talán a leginkább gyomorforgató, hogy egy nőt is megvertek volna a DK-s szimpatizánsok, ha nincs ott a férje.
Törlesztés
Ismerve a politika világát meg a politikusokat, tartok tőle, hogy Osztolykán vállalni fogja az LMP őszi bohócának szerepét. Csakhogy ezzel minket, roma értelmiségieket járat le.
Kinek kérdés?
Hadd üzenjem azoknak, akik szerint a cigánykérdés kérdés: álljanak csak fel a jól fizetett munkahelyükről, és adják át nekünk a posztjukat, mert ennyi pénzért belőlünk, roma értelmiségiekből legalább haszna is lenne az államnak, a mostani pénzpocsékolás helyett.
Létszámstop
Büszkén nézek minden ember szemébe, mert egyenrangúnak érzem magam ebben az országban, és széles e világban is. Bár nem tartom magam többre senkinél, ugyanolyan értékes vagyok, mint bárki más, és ebből adódóan ugyanannyi tisztelet jár nekem is.
Levegőt!
Mit mondhatok? A harmincötödik születésnapom előtt eszembe jutott, hogy halandó vagyok: már nem olyan magától értetődő, hogy minden nap fel fogok kelni, és lesz olyan pillanat, amikor örökre lehunyom a szemem.
Félelem
Mértékadó romavezetők körében az antiszemitizmus és a homofóbia elutasítása nem kérdés. Szerencsére, a hangadók megértették, hogy nem kell sem zsidónak, sem melegnek lenniük ahhoz, hogy megvédjék ezt a két kisebbséget. Ráadásul vállalták, hogy akár nyilvánosan is lefolytatják a vitákat a saját táborukon belül az antiszemitákkal és a homofóbokkal.
Filozófusok árnyékában
Ahogy néztem a szegénység és gazdagság egyvelegét, eldöntöttem magamban, hogy ha egyszer én is hajléktalan leszek, akkor a Filozófiai kertben fogom nyugovóra hajtani a fejemet. Mert jobb hajléktalannak lenni a filozófusok árnyékában, mint a Népszínház utca járdakövén.
Eszperantisták holokausztja
Legalább annyit megérdemelnénk, mi magyarországi eszperantisták, hogy egy hazai Zamenhof-szoborra is kerüljön kormányzati koszorú. Ugyanis a megölt eszperantista felebarátaim ugyanúgy emberek voltak, mint a világháború más áldozatai.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink