Beszélgessünk

Egy állhatatos roma mentor – Rostás Farkas György

2014. május 5. | kutivili

Szinte csak szuperlatívuszokban lehet beszélni Rostás-Farkas Györgyről, annyira sokoldalú alkotó. Író, költő, műfordító, mesegyűjtő, lapalapító, a cigány kultúra egyik legelszántabb védelmezője, ápolója.

Rostás-Farkas György olyan családba született 1949-ben, a Békés megyei Újkígyóson, ahol a szülők megőrizték a cigány kultúra hagyományait, s nem szégyellték a származásukat. A cigány nyelvet is jól beszélő szülők kétkezi munkával tartották el a családot. Keményen megdolgoztak a betevő falatért, s gyermekeiket is ebben a szellemben nevelték. Kisgyermekként tehát az anyatejjel szívhatta magába a cigány lét szabályait, s felnövekedve fontosnak tartotta ennek méltó folytatását. Rostás-Farkas szinte minden interjúban büszkén elmondja, hogy több generációra visszamenő cigány rokonai között van, aki földművelésből élt, míg más lókötőként élt meg a nehéz időkben.

Kitartó munka és rengeteg küszködés árán vált azzá, akinek ma ismerjük: a cigány kultúra egyik legismertebb alakjává. A hetvenes-nyolcvanas években Rostás-Farkas újságíróként, majd az első magyar cigány újság, a Romano Nyevipe szerkesztőjeként igyekezett felhívni a romákat érintő, égető problémákra a figyelmet. Eleven, nem egyszer kritikus hangú cikkeiben védelmezte a többségi társadalom által megbélyegzett romákat, cigány közösségeket. Úgy gondolta, a cigány kultúra széles körű megismertetésével közelebb hozhatja a romákat a magyar társadalomhoz, levagdoshatja a vadhajtásokat: a rosszindulatú előítéleteket.

1994-től 1998-ig a Fővárosi Roma Önkormányzat elnökeként igyekezett megvalósítani a célját: szociális és kulturális segítséget nyújtani a rossz körülmények közt élő, a kultúrát hírből sem ismerő szegényebb sorsú romáknak, időseknek és fiataloknak. Vallja, hogy a cigányok felzárkóztatása legegyszerűbben akkor mehet végbe, ha az állam és az állam intézményei az oktatás felől próbálják megragadni a leszakadó roma fiatalokat és támogatásokkal, tanulmányi ösztöndíjakkal ösztönzik őket az eredményes tanulásra. 1971-ben, Londonban alapító tagja volt a Cigány Világszövetségnek, de hiába marasztalták, ő idehaza akarta folytatni a maga választotta, nehezebbik utat.

Figyelemreméltó az újságíró Rostás-Farkas munkássága. Cikkei, esszéi, riportjai nem is szólnak másról, mint a romák helyzetéről, szokásairól, az őket érintő problémákról és azok lehetséges kezeléséről. Pontos megfigyelő, aki a véleményét nem rejti véka alá, ha olyasmit lát, ami a romák felzárkóztatását nehezíti, hátráltatja. Ha versel, a klasszikus költők méltó folytatója, de költészetébe beleszövi a cigány nagyanyja tábortűz melletti meséiből, mondáiból átemelt mágikusságot is. Néhány éve jelent meg Cigány népmesék című kötete, amiben régi cigány meséket dolgozott fel.

Rostás-Farkas György tagja a Magyar Újságírók Szövetségének és a Magyar Írószövetségnek. Többször tart előadásokat, és neki is számos irodalmi estet szerveznek, szakmai beszélgetésekre hívják a cigány nyelvről vagy a cigány költészetről.

Fontosabb művei: Cigányságom vállalom, az Apám meséi I-II., A Nap gyermekei, a Káló népe, az Anyanyelvünk ölelésében, A cigányok története, A cigányok hagyomány és hiedelemvilága, a Nomád ősök vándorútján, az Ősi cigány mesterségek és foglalkozások és az Európa utolsó vándorai I-II. Olyan műveket ültetett át cigány nyelvre, mint Saint-Exupéry műve, A kis herceg vagy Kertész Imre világhírű regénye, a Sorstalanság. Nem elhanyagolható, hogy összeállította, megszerkesztette a cigány–magyar, magyar–cigány szótárt. Utóbbi komoly segítséget nyújt azok számára, akik mélyebben érdeklődnek a cigány nyelv iránt.

Rostás-Farkas György munkásságát 2011-ben A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja kitüntetéssel ismerték el, s birtokában van a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje és lovagkeresztje is. Mint mondja, a kitüntetések nem igazán érdeklik. Minden tevékenységét egyetlen dolog hajtja: a romák segítése és megszerettetése a többségi társadalommal.

Gyermekei is követik apjuk pályáját, ifj. Rostás-Farkas György szintén író, költő, műfordító, Tímea nevű lánya pedig újságíró.

További cikkek a rovatból
Cigány munkaerők a hazai szőlőkben Cigány munkaerők a hazai szőlőkben
Az utóbbi években igen sokszor látogathattam el sokszínű, érdekes borvidékeinkre. Természetesen nemcsak a szakmai dolgokról – fajtaválaszték, az évjáratok sajátosságai, hordóhasználat – érdeklődöm, de sosem felejtek el rákérdezni arra, hogy a borvidékeken élő nagyrészt munkanélküli, hátrányos helyzetű cigányságot tudják-e foglalkoztatni. Fontos a kérdés, hiszen gyakran mondják a borászok, hogy kevés az ember, aki elvégezné a munkát a szőlőben és a pincészeteknél. Mi pedig jól tudjuk, hogy a munkanélküli is sok.
Báj és vasakarat Báj és vasakarat
A Roma Hungaricum Állami Művészegyüttes PR managere és művészeti szervezője kedves és közvetlen jelenség. Mindig jókedvű, sugárzik belőle az energia. Lakatos Lejlát eddig mindig a zenekar történéseiről, külhoni és hazai terveiről faggattuk Balog Zsolt kollégámmal, ezúttal őt magát szeretnénk bemutatni, hogyan került a táncművészettől a pedagógus életen keresztül a legfőbb szervezői pozícióba.
Vasgyúrás Kelemen Barnabással Vasgyúrás Kelemen Barnabással
Már elég hosszú ideje próbálkozom, hogy személyesen találkozhassak a Kossuth- és Gramophone- (és még sok más) díjas fiatal hegedűművésszel, Kelemen Barnabással. Eddig valahogy nem jött össze, Barna ugyanis nemcsak hazánkban örvend rendkívüli népszerűségnek, hanem a földgolyó számos más pontján is, ami rengeteg utazással jár. Néhány azonban az edzőteremben valaki gyúrta mellettem a vasat, az arca ismerős, de hirtelen nem tudtam, honnan. Aztán derengeni kezdett, és rákérdeztem: nem te vagy véletlenül Kelemen Barnabás?
Szertartások a halál után egy cigány családban Szertartások a halál után egy cigány családban
Eddig csak tanítottam erről a témáról. Néhányszor átéltem közeli családtagomnál a rítusokat, és végig is követtem őket, de soha nem váltam még szerves részévé.
Borok és történetek – Rosivall László professzorral Borok és történetek – Rosivall László professzorral
Rendhagyó találkozás az a mostani. Nem is igazán a sztorizásról szól, mint a többi írás ebből a sorozatból, inkább szakmai jellegű. De Rosivall László személyisége, közvetlensége még a bor egészségügyi hatásainak témáját is izgalmassá teszi. Tanú erre számos előadásának közönsége, emberek, akik igazán nem is igazán érdeklődtek korábban ilyesmi iránt.
Kiforrott egyéniség – Orsós Róbert, színész, híradós Kiforrott egyéniség – Orsós Róbert, színész, híradós
Még ha személyesen nem is, de Orsós Robit már a képzés előtt is ismertük mindannyian a köztévé híradójából. Jól felismerhető orgánum, profi stílus, karakteresség. Bár régebben nem volt sok lehetőségünk a beszélgetésre, mert a továbbképzés után Robi rendszerint rohant a stúdióba. A mai napig is nagyon elfoglalt, de szerencsére szakított rám egy kis időt…
Kovács Ilona fájó emlékére Kovács Ilona fájó emlékére
Két napja hívott telefonon. Szégyelltem is magam, mert én szoktam őt hívni, hogy ne neki kelljen költsége, de most ő keresett előbb. Visszahívtam gyorsan. Napok óta nem beszéltünk, ami ritkaság, mert szinte mindennap hívom, de: Mostanában napi húsz órát dolgozom, s aludni sincs időm – magyarázkodtam.
Megy a fesztivál Megy a fesztivál
Beszélgetés Szilvási István rendezvényszervező, zenésszel Aki a szavak embere, azzal nem könnyű interjút készíteni, mert legszívesebben ő vinné a beszélgetés fonalát. Nyíltszívű, mindenki iránt nyitott ember. Különleges képességét, mely a munkájának alapfeltétele, mesteri szinten űzi: tud szeretni és meg tudja szerettetni magát bárkivel. Érti az emberek nyelvét, nyelvi korlátok nélkül. Képes hatni rájuk. Ha nekem kéne megnevezni a szakmáját, azt mondanám: hangulatmester. Mások zenekarvezetőként, menedzserként, alapítványvezetőként, rendezvényszervezőként vagy éppen családapaként, álmodozó örök fiatalként beszélnek róla.
Női szerepek egy cigány közösségben Női szerepek egy cigány közösségben
Elérkezett az ideje, hogy egy igazi roma nőt kérdezzek, Suha Nikolett jogászt az ő tradícióiról, szokásairól és családban elfoglalt szerepéről. Válaszai semmiképpen sem általánosíthatók, csupán általuk betekinthetünk az ő és családja életébe.
Gasztroangyalok a láthatáron Gasztroangyalok a láthatáron
Végre itt vannak a mi gasztroangyalaink! Alig vártam, hogy végre kérdezhessem őket, mert én is szenvedélyesen szeretek főzni, és régóta rebesgetik, hogy Tonte Barbara és Budai Zsani új gasztroblogot indít. El sem tudom képzelni, két ilyen tanult és világlátott fiatal lány vajon mit művel a konyhában, ha hozzáteszik a cigány szakácstudáshoz a különböző népek ízeit és kultúráját. Mindenesetre nagyon várom már az első recepteket és a kóstolót.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink