KomolyanZenés-táncos

Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás

2014. május 5. | kutivili
Sorozatunkban olyan népszerű emberekre hívjuk fel a figyelmet, vagy olyanokra emlékezünk — akár különösebb apropó nélkül –, akik a világ előtt a magyarok hírnevét öregbítették, és csak mi hangsúlyozzuk ki, hogy magyarok és romák. Sportolók, művészek, vagy ahogy hozzáfűzni szokás: kőfaragók és balett-táncosok. Most Rigó Jánosra emlékezünk.
A régi világban – mármint a 19. századtól, de főleg annak a végétől nem létezhetett kávéház, vendéglátóhely vagy mulató cigányzene nélkül. A prímások hajnalig húzták az elegáns vendégeknek, hölgyeknek és uraknak, megteremtve ezzel egy sajátos magyar hagyományt, a semmivel össze nem téveszthető cigányzenei stílust. Sokan a muzsika élvezete végett jártak ezekre a helyekre. Az egyik legendás cigányprímásra, Rigó Jancsira emlékezünk most, akiről még egy süteményt is elneveztek.
Rigó János 1858-ban látta meg a napvilágot Pákozdon. Már ötévesen virtuóz hegedűjátékkal nyűgözte le a környezetét. Egy legenda szerint húrokat a helyi tanítótól lopott hozzá, aztán bocsánatot kért tőle, s meg is tarthatta a számára a világ legnagyobb kincsét jelentő húrokat. Ahol járt-kelt, egyre csak gyakorolt, a szülői házban ugyanúgy, mint a szabadban, erdő szélén, tisztáson, tóparton. Szenvedélyévé vált a muzsika. Tízévesen már édesapja bandájában kapott fontos szerepet, elnyerve ezzel a szülőfaluja megbecsülését. A falubeliek állítólag nagyságos úrnak szólították Rigó Jancsit, annyira tisztelték a zseniális tehetségű zenészt. Hívták lakodalmakba is muzsikálni, s ő szívesen ment, akár fizetség nélkül is, csak hogy örömet okozzon az embereknek.
A szülőhelye esperese is hamar felfigyelt a kis zsenire. Gondolta, majd ő egyengeti a karrierjét. Elvitte a fehérvári Magyar Király kávéházban muzsikáló Simplicius Barcza Józsihoz, akit Hollandiában III. Vilmos király érdemrenddel tüntetett ki. A már világhírű prímás tehetségesnek találta a tizenkét éves fiút, felvette a zenekarába. Rigó Jancsi erre az időszakra egész életében hálával gondolt vissza, mint mondta, a zene minden csínját-bínját Barcza Józsitól tanulta meg. Ő tanította meg a muzsika mögé látni, hogy teljes odaadással, szívvel-lélekkel tudjon játszani. Később elszakadt a zenekartól, s maga próbált boldogulni, teljesen egyedül, pártfogók és támogatók nélkül.
Játszott Kaposváron és fellépett Budapesten, a kor egyik leghíresebb kávéházában. Nem állt meg Magyarországon, Európa legkomolyabb helyein, Bécstől Párizson át Londonig mindenütt fellépett a maga verbuválta zenekarral. Zenéjéről azt tartották a kortársak, hogy semmi nem volt hozzá hasonlítható. Mintha lángokat szórt volna a hegedűje, s a zenétől elzárkózók sem tudtak neki ellenállni. Magával ragadóan muzsikált, ahol csak megfordult, elképesztő hévvel fogadták, ha újabb meghívás várta, sokszor alig akarták elengedni. Népszerűsége – és a rajongótábora – csak ahhoz az őrjöngéshez hasonlítható, mint amivel a Beatles együttest fogadták mindenütt.
Rigó Jancsi és zenekara a párizsi Restaurant Payard-ban játszott, éppen a millenniumi ünnepségek évében, 1896-ban. Az étterem vendége volt a belga Chimay herceg és fiatal felesége, Clara Ward, egy amerikai milliomos lánya. Az asszony beleszeretett Rigó Jancsiba, s a fellobbanás hatására elhagyta érte a férjét. A szerelem kölcsönös volt, Jancsi elvált feleségétől, Barcza Mariskától. A nagy szerelem tíz évig tartott, legendásan költekező életet folytattak, végül a nő megszökött egy másik tüzes szemű fickóval.
A visszaemlékezések tanúsága szerint Rigó Jancsi behízelgő modorának, mosolyának senki nem tudott ellenállni, megnyíltak előtte igen magas helyek ajtajai, és számos úri dáma szíve is…
Amilyen káprázatos tehetsége volt a zene megszólaltatásához, olyan csapnivalóan gazdálkodott javaival. Komoly pénzért muzsikált, de gyorsan el is verte. Élete vége felé kocsmákban lépett fel néhány pengőért. Állítólag Amerikában érte a halál, 1927-ben, elzüllött, elszegényedett, elfeledett zenészként. Ennek ellenére a nyomába lépő cigányzenész nemzedékek legendás, egyedi és utolérhetetlen prímásként tekintenek rá.
És a süti története? Rigó Jancsi egy budapesti cukrászdában különleges süteményt rendelt szerelme számára. Talán igaz a hozzá kapcsolódó legendás mondat is: „Kóstold meg: olyan barna, mint az én bőröm, és olyan édes, mint a te szíved” mondta, míg átnyújtotta a tejszínes-kakaós, csokoládés süteményt Claire-nek. Az édességet megalkotó cukrász jó érzékkel a cigányprímásról nevezte el az új finomságot, ami azóta is felidézi a muzsikus nevét és sikereit.

További cikkek a rovatból
És változunk És változunk
Minden évben összefoglalót készítek az évemről. Ó, ha tudnátok, kedves Olvasók, mennyi minden nem kerül bele az efféle összegzésekbe, amiket közreadok. Még csak pont-pont-pont formájában sem írok le dolgokat. Hogy miért? Önmegtartóztatás – egész jó szöveg ugye? Nem írok le olyan dolgokat, amikről nem érzem, hogy az én történeteimen túlmutatva hasznosak lehetnek mások számára is. Meg hát az én vívódásaim nem tartoznak senkire, a mámorom meg, ki tudja, mire ingerelne másokat...
KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK
Roma és nem roma gyerekek divatterveit és ruháit mutatták be Budapesten. Az Amaro Trajo Alapítvány Varga Erika és a Romani Design szakmai vezetésével a roma kultúra hagyományait is bemutató kreatív-művészeti kurzust indított, amelyen több iskola diákjai vehettek részt a fővárosban és vidéken is. Olyan roma és nem roma fiatalok tanulhattak a program keretében, akiket érdekel a divattervezés.
Árverés Szintikéért Árverés Szintikéért
Árverésre bocsátják díjukat az V. Romani Filmfest győztesei. A Mosoly című dokumentumfilmmel Zsiga Ottó és Jánoska István első helyezést ért el a Romani Filmfesztiválon. A történet a nyolcéves Szikszai Szintiáról szól, aki kétszer tért vissza a bölcsőhalálból. Súlyos epilepsziát kapott, és az agysejtjeinek hetvenöt százaléka elhalt. A film az ő és az édesanyja mindennapos harcát mutatja be az életért.
Álmunk – filmbemutató és beszélgetés Álmunk – filmbemutató és beszélgetés
Az Álmunk című film roma és nem roma újságírók alkotása, amely a Romák - itthon Európában nemzetközi projekt keretében készült. A Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában megfilmesített történetek egy-egy roma embert vagy közösséget mutatnak be korszerű multimédiás módszerekkel.
Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban
Roma táncosok, zenészek, képzőművészek és filmkészítők mutatkozhattak be a hétvégén a Bethlen Téri Színházban. A rendezvényt a Roma Ellenállás napjára emlékezve szervezte meg a Színház vezetése. Nézze meg videónkat!
Új helyen a KuglerArt Új helyen a KuglerArt
Új helyre, a Sütő utcába költözött a KuglerArt. Az első szalonesten a nemrég elhunyt Balogh Balázs Andrásra és feleségére, Oláh Jolánra emlékeztek, családtagokkal, barátokkal közösen. Az esten a Szalon Színház művészei szórakoztatták a közönséget.
Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014) Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014)
A magyar cigányzenei és művészeti életben fogalom Buffó neve. Védjegy. A jó ízű, karakteres, kifejező hegedűjáték védjegye. Sokat tett azért, hogy hazánkon kívül is hírét vigye ennek a fontos hungarikumnak, a magyar nótának. Balog Zsolt kollégámmal sokszor készíthettünk vele interjút, legutóbb a Holland–Magyar Nóta Foundation koncertjén, a holland rezidencián. Nagyon nagy lelkesedéssel beszélt a kezdeményezésről, mely azon dolgozik, hogy életben tartsa a magyar cigányzenét. Sugárzott róla, hogy teljes szívvel harcol ezért az ügyért. Nekünk is sok erőt adott, ahogy ehhez a kérdéshez állt. Nem gondoltam volna akkor, hogy néhány rövid hónap múlva már csak emlékére fogok írni. Buffó Rigó Sándor 65 évesen hunyt el vasárnap. Isten nyugosztalja. Életútjának fölidézésével tisztelgünk emléke előtt.
Életmenet Életmenet
Azt mondom el, amit én láttam, és nem azt, amit a hírekben olvashattak: ki beszélt, hol, mikor, hova utazik, kinek fejezi ki az elismerését, a részvétét… Erre ott vannak a hírportálok.
Fényerdők Fényerdők
A Petőfi Irodalmi Múzeumban március 21-től látható Világok útjain tárlat főleg portrékból áll, roma emberekkel a középpontban. A fotós Molnár Zoltán, aki bejárta Európát. A kiállítás gerincét főleg Erdélyből és Magyarországról származó felvételek alkotják, de készültek képek Montenegróban, egy koszovói roma telepen muzulmán cigányokról, Makedóniában, Bulgáriában egy roma esküvőn, és Dél-Franciaországban is. A fotókból korábban készült egy kötet is, Fényerdők címmel.
Tartanak a jobbikos mosóportól Tartanak a jobbikos mosóportól
"Tisztítsuk meg a közéletet" - ilyen, és ehhez hasonló szöveggel ellátott mosóport osztottak jobbikos aktivisták a választás előtt. Tarcalon jártunk, olyan romáknál, akik kaptak az ingyen tisztítószerből, de vagy nem akarják, vagy nem merik használni azt.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink