Jegyzetfüzet

Zenét komponálni felsőfokon – Pertis Jenőre emlékezve

2014. május 5. | kutivili

Sorozatunkban olyan népszerű emberekre hívjuk fel a figyelmet, vagy olyanokra emlékezünk — akár különösebb apropó nélkül –, akik a világ előtt a magyarok hírnevét öregbítették, és csak mi hangsúlyozzuk ki, hogy magyarok és romák. Sportolók, művészek, vagy ahogy hozzáfűzni szokás: kőfaragók és balett-táncosok.

Pertis Jenő (1939–2007) zeneszerzőként öregbítette a cigány kultúra hírnevét. Helye a legnagyobbak között van a, a magyar zeneszerzők panteonjában.

Pertis Jenő prímáscsaládban született, s mint sokan, szinte hátulgombolós kora óta készült a zenei pályára. Édesapja, Pertis Pál híres cigányzenész volt. („Pertis hegedűjét” megörökítette az 1944-ben játszódó Egy szerelem három éjszakájá-ban a költő Vas István…) Édesanyja sem maradt el tőle, remekül zongorázott és énekelt. Hogy professzionális muzsikus legyen, 1956 és 1960 között a Konzervatóriumban (ma Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola) zeneszerzést tanult, miközben középiskolai tanulmányait az ország egyik legjobb középiskolájában, a Fazekas Mihály Gimnáziumban végezte. Zenei tehetségétől zenetanárai el voltak ájulva, játéka hamar hírnevet szerzett neki.

Kitartó, szívós, nagy energiát igénylő munkával végzett mindent. Tanulmányi ideje alatt a Vasas Művészegyüttes zongorakísérője volt, s kisebb-nagyobb darabokat komponált néptánc koreográfiákra. 1958 és 1962 között a Zeneakadémia (ma Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem) növendéke volt, diplomáját karvezetésből szerezte. Pályája töretlenül ívelt felfelé, 1964-től már a Magyar Állami Operaház korrepetitoraként mutathatta meg tehetségét és egyedi képességeit. A rendszerváltás előtti években a Táncművészeti Főiskola zenei tanszékének vezetőjeként is dolgozott.

Darabjait többek között a Budafoki Kamarakórus mutatta, s majdnem minden kompozícióját viharos elismeréssel fogadták. Számos kórusművéből készített felvételt a Magyar Rádió Énekkara. Sokat kísérletezett a négykezes, kétzongorás és hegedű–brácsa, hegedű–zongora kompozíciókkal. Jelentősebb kórusművei közt tartják számon a Két háromszéki balladát, és a sumér-akkád varázsmondókákat megzenésítő Tört agyagtáblákat.

Zenei műveit a kísérletezés és a játékosság jellemezte, nem félt kipróbálni merészebb dolgokat, a szokottól eltérően variálni, szenvedélyes kísérletező, újrahangoló volt. Minden műve nagy kritikai visszhangot váltott ki, a kritikusok általában dicsérték műveit, ha mégsem, Pertis képes és hajlandó volt új utat keresni.

Akik ismerték Pertis Jenőt, szeretettel gondolnak vissza rá. A visszafogott, jó humorú, intelligens zeneszerző mindenki szívébe belopta magát, ahol felbukkant, örömmel fogadták. Aki elakadt valamilyen zenei kérdésben vagy segítséget kért tőle, nyugodtan fordulhatott hozzá, készséges és kedves, nyitott volt a fiatalok, a pályakezdők felé.

Pertis sosem tagadta meg az elődeit, cigány származását mindig büszkén emlegette. A sapkában járó, pipás Pertis Jenő jóságos alakja olyan volt, mint a zenéje, finom és elegáns, nem tolakodó, de markáns és egyedi.

Munkásságát 2006-ban Erkel-díjjal ismerték el. 2010-ben az év komolyzenei alkotása díjat az Artisjus rendhagyó módon, három évvel a zeneszerző halála után Pertis Jenő egy művének, a Szabó Lőrinc versére írt, „Ember voltam” címűnek adta. Műveit a mai napig örömmel játsszák, veszik elő újból, ezzel is tisztelegve emléke előtt.

További cikkek a rovatból
Szükségterületen szolgálni – Orsós János
Orsós János tanító, polgárjogi aktivista, integrációs szakértő, jogvédő, a SZEMA (Szabad Emberek Magyarországért – Liberális Párt) elnökségi tagja, de ezeknél a titulusoknál sokkal több. Olyan ember, aki mindent megtesz, hogy másokon segítsen, hogy másoknak jobb legyen. Ő is rengeteg segítséget kapott, amíg eljutott oda, hogy ő segíthet másokon. Küzdelmes élete fontosabb állomásainak jártunk utána.
Egy világhírű művész a Blaha aluljáróban
Néhány éve Joshua Bell, korunk egyik legnagyobb hegedűművésze merő kíváncsiságból lement egy washingtoni aluljáróba, és játszani kezdett. Érdekelte, mit szólnak a járókelők ahhoz a hegedűjátékhoz, melyért rendszeresen milliók fizetik ki a méregdrága jegyet a világ legnagyobb koncerttermeiben. A végeredményt tekintve Joshua nem volt túlzottan elégedett a fogadtatásával. Nem úgy, mint a mi Kelemen Barnabásunk, a Blaha Lujza téren.
Munkaélmények az Unió központjában Munkaélmények az Unió központjában
Régóta dédelgetett álmom volt, hogy az Európa Parlamentben szerezhessek tapasztalatot. Például jelen lennék azokon az üléseken, konferenciákon, megbeszéléseken, ahol az Unió egész társadalmát érintő döntések születnek, amelyek aztán hatással lesznek az emberek életére, életminőségére, hétköznapjaira. Főleg persze azokkal a témákkal kapcsolatosan, melyek kiemelten érdekelnek: szociális és integrációs programok, kultúra, oktatás, agrárkultúra. Ez évekig megmaradt az álmodozás szintjén, azonban 2012-ben nagy lehetőség nyílt meg előttem.
Világszínvonalú modern improvizációk | Kathy Horváth Lajos
Magyarország egyik legismertebb, modern stílust képviselő komolyzenésze Kathy Horváth Lajos. Már számos fellépésével bizonyította kimagasló és elsöprő erejű tehetségét, vitathatatlan improvizációs képességeit. Elismerései is számosak, legutóbb a salzburgi székhelyű Európai Tudományos és Művészeti Akadémia választotta tagjai közé. Ezért is gondoltuk, hogy alaposabban bemutatjuk a zeneszerző és hegedűművész pályáját.
Egy ikonra emlékezve – Cziffra György
Ha az utca emberét megkérdeznénk, hogy ki a legnagyobb magyar zongorista a huszadik században, tízből alighanem nyolcan azonnal rávágnák Cziffra György nevét.
Szemléletformáló értékek a Docuartban
A közelmúltban tartották az immár hagyományos Romakép Műhely Workshopot a DocuArt moziban. A rendezvény kicsi, barátságos és meghitt teremben zajlott, így könnyebben, és nyitottabban is lehet vitatkozni, beszélgetni a vetítés után. Az esten Szomjas György 1969-ben készült, Tündérszép lány című munkáját vetítették. A kísérleti filmben többek között Földes László Hobo és Baksa Sós János – a mai napig nagyhatású Kex Együttes frontembere – szerepelt.
Tehetség a kortárs irodalomból – Ayhan Gökhannal beszélgettünk Tehetség a kortárs irodalomból – Ayhan Gökhannal beszélgettünk
Ayhan Gökhan kedves és szerény jelenség, még előttem is visszafogottan beszél mindarról, amit elért, pedig gyerekkori barátok vagyunk. Végigkísértük, sokszor segítettük egymást életünk különböző szakaszaiban, és baráti elfogultsággal állíthatom, hogy nagyon szép pályát futott be. Már gyermekkorában vonzotta az irodalom.
Egy prímáspéldakép – Czinka Panna
Czinka Panna az egyik legismertebb cigányzenész, sőt az első cigányprímás Magyarországon. A tizennyolcadik században élt lányról rengeteg történet járta. Több magyar írót megihletett, Jókai Mór is beleszőtte alakját egy regényébe. Annak jártunk utána, mennyi igaz a körülötte kialakult legendákból.
Halottkultusz a romáknál
A roma halottkultuszról többféle hiedelem kering. Ezek nagy részében sok a félreértett információ. Annak jártunk most utána, pontosan mik is a jellemzői a roma temetéseknek, a halottra való megemlékezésnek.
A cigánykártya története
A vándoréletet élő cigányok különféle mesterségekkel foglalkoztak. Volt köztük, aki a kovácsmesterséghez, más a patkoláshoz, a fazekassághoz értett. Az asszonyok ruhákat varrtak és nem egy közülük kártyát vetett, tenyérből jósolt. A cigánykártya eredetét és történetét vettük tüzetesebben szemügyre.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink