Romanes

Zibano ande khanci

2014. május 5. | Forgács Marietta

Sas jokhvar jekh cigno grupporo, kon ande bari butyi linepe. Kodo gindinde, pa kdo virbina maj – khelipesa te sikaven -, pa soste le legmajbut zhene chi vorbon, vaj chi na zhanen khanchi pe kadi traba. Pa but thana avile kodol zhene, save rom, ungro, biboldo, khelara, gilyara, shavora khetane xutyildine, hoj po holokauszt (= porrajmos – le romen butyako- thaj xasajipesko legeri ingerdine) te seronpe.

Shaj gindil kodo manush, kon dyinel kado, hoj maj varisosko versho, opre dyinipe, hajkam muzhikaki ratyi shaj dikhas, de pa kaver rig pashardas o Farkas Zsolt, le Khamoro teatrosko shertuno, kon pe sinpado tordyardas o Zibani anavesko kotor, ande soste sar koreografushi zhutindas Bencze Gábor thaj Lengyel Szabolcs. Pasha o romano thaj bibildo khelipe fontosho sas vi o kipo, thaj vi le glasura.

Majbut sar tranda zhenenge, thaj shavorenge zhutipesa, trajindi muzhikasa kerdine o produkciovo, ande soste Szilvási István – na kade sar zhukardam – sikadas amenge hoj zhanel vi ande drama, vi sar jekh khelari te angna khelel. Ande Horánszky vulica le Roma Jezsuita Szakkollegiumeske sityimaske shavora zhukardine le zhenen, o rektoro, Antal István, thaj Sajgó Szabolcs, le Dialogush Kheresko jezsuita shertuno puterdas e ratyi, so le guvermentosko zhutipesa zhangilne te keren.

E historia na kodi vazdel avri, so ande Auschwitz-Birkenau pecindas, te na sikavel vi kodole, so angla leste soske situaciji sas, hoj le bibolden, thaj le romen megjeleníti az ezt megelőző állapotokat, a zsidó és cigány etnikai elkülönülést, amelyet addig mindenki evidensnek tartott. (Mi soha nem voltunk egyformábbak és hasonlóbbak sem.) Kodo, hoj kadale duj gruppongo majbut shelmiji zhenen ingerdine, phare pushimatura shol opre. Sostar? Sostar vorta len, ke lenge naj chi sosko butyi jekhavresa, chi ande hishtoria, chi andej kultura? Amen segregalindine, de le bibolde bankara-j, biknara, lilara sas, mishto trajinde, lenge shavora andej shkola phirdine. Kadi diferencia vi ando kotor shaj dikhas.

Lasho sas kana, dikhlem, kana le duj manusha (Farkas Zsolt thaj Bencze Gábor) avri zumaven penge khelipesko zhanglipe, thaj kana avri parruven o tradicioalno kalo romano kolopo thaj o bulxo biboldo kolopo, opre aven, aba naj mashkar lende diferencia, tena jekh trajo sile, so khetane phanden len. De pala e thuvali dukh kothe garadyol e bari kulturalisho diferencia, o kavripe, so sejduj grupposke fontoshoj, thaj kodo zhutil, hoj ando trajo shaj te ashon.

Ando kotor, jokhvar jekh bares shukar, lungone balengi shej thaj jekh biboldo shavo khelen, thaj kamen jekhavres numa tela kadi vrama. Kadalesa na numa kodo sikaven hoj akarkon kesave asa, vaj shaves roden, kasa chi zhanel perdal jekh trajo baxtalo te avel, te na pe kodo sikavel, hoj sas kasavi vrama, kana, o rakdyadyipe das amenge o shajipe, hoj sosko trajo shaj avla amenge. Ande jekh biboldo nas slobodo te kamas, te unyi minutenca majpalal aba dikhas, thaj hatyaras, sar le krematoriumosko khandino thuv sharavel, xasajvel sakofalo kamipe, patyipe, vaj suno. Sakon zhene nanges, bipatyivales lelpe te zhal pe pesko paluno drom. Thaj kon ando trajo ashilas, xasajline sogodi, numa galbeno thaj barnavo cherhajasa somnosardo numero kerde.

Ando kotor than las vi e ungriko, e romani, thaj biboldi muzhika. La Romani Designaki suvarica, thaj vi lakoj o cego, Varga Helena ande tradicionalni romani gada ushtyilas po sinpado. Sakon pej phuv pashlyilas, thaj mashkar lende tele beshle, romanes gilyabelas pe landi dukh.

Le khelaren, le bashavaren perdal pe lungi-lungi minuti opre tordyarde loshajline, kon avilas te dikhel kado kotor. Rutas o direktoro, rutine vi le zhene. Shukar serosaripe sas pe ekh kasavi pecipe, so nashtig trubundasas te pecil.

További cikkek a rovatból
Amende pe angluno than si: Budai Zsanett, kon e Aldi zhuvlyaki romnyi kamlas te avel Amende pe angluno than si: Budai Zsanett, kon e Aldi zhuvlyaki romnyi kamlas te avel
Ande peske bishe bersha phirel e shukar romani shej, kon bares kamel te kiravel, thaj but kurke pe kodo sas, hoj voj te avla e angluni le Aldi boltake romnyake. Sunusaras, ba na la alosardine le zhene, de vi kade chi bunul, hoj zumadas ando tevevo. Voj kade dikhel pe peste, sar jekh edyseruvno, gavutni shej, kon akanak ande Peshta kerel butyi sar sociologushi. Kathe majna pale trubundas te pinzharel pesko romanipe, de pinzhardas vi bute romane iskiritorenca, makharenca, godyaver manushenca. Loshal peske trajoske, zhukarel hoj inke soske butya trubul te lasharel, kade ande cerra vrama zhal pesko internetosko blogo, kaj romane xabe sikavel ande.
Vorbisaripe Bordás Péter basszusgitaroshosa, kon jekh tashkasa pihrdas ande o Franciako them. Vorbisaripe Bordás Péter basszusgitaroshosa, kon jekh tashkasa pihrdas ande o Franciako them.
Muro papo primashi sas. Karing panzh bershengo somas, kana dasma jekh shukar cigni lavuta, ke kodo sas muro orokshego. Muro phral las, thaj inke pe kodo dyes mardas pe muro shero. Sar von phendine, but kerdine misto le zhenenge… - phenel lashe vojasa Bordás Péter basszusgitároshi, kana kodo pushelm, so xutyildas peske nepostar. – Kade, palpale te dikhav, vi me kade gindij. No, so te phanav inke pa mande? Akanak chaches pa kodo vorbij tuke, hoj kaj rakhadyilem, thaj kade majdur?
Pala lende mukline o telepo
Tela efta bersh karing deshupanzh miji romengi situacia kerdyilas majlashi nais le teleposko opre dyinipesko programoske. Pe majbut than, kaj shtartolindas, le gazhe chi dikhline vojasa. Vi kado sas ande Tolna thaj ande Baranya medya, de sar gelas e vrama le gazhe majpalal avri aviline le romenca ande kadal gava.
Butyi thaj marno! Butyi thaj marno!
Bohkajipesko zhalipe shtartolindas khatar e Mishkolca zhi o Parlamento phujatar ande soste chorre, bokhale bibutyenge manusha zhan. Kaj o gruppo majbut foroske raja tordyindas kothe, kade phendine avri, hoj vi von kamen te boldaren o trajo. Misto le adovura phares trajon le cegura, thaj butyi naj ande le chorre gava.
“Pala shel bersh avla majlasho kodol kampanyi, so akanak keren angla o diskriminaciovo“ “Pala shel bersh avla majlasho kodol kampanyi, so akanak keren angla o diskriminaciovo“
Andi oficija, kaj o Ciprian Necula kerel butyi, pe sako than si variso andi soba: kucha, hajina, notebook, lyuvava, thaj but-but dulmutane trabi. “nashtig pav kathe thuvali” – phenel sar beshel kaj e mesalya, thaj peski faca buzhangli asajimo si. Pala kado sigo opre lel jekh lyuvava, thaj lelpe the phabarel. Pe pesko gad o Gogol Bordello si, na ande rajkane gada si opre urade. Sar kothe beshel le manusheske voja avelé te vorbisarel lesa.
Trajo ande murmunci Trajo ande murmunci
Andej Amerika pe kadal dyesa anda dudum kerde lampa, guglenca, thaj mashkara si. Amenda apal ande le zhene aven thaj zhan ande murmunci, memelyi phabaren, thaj duma den pa amare mule. Pinzharde rom pushlam, hoj lenge so jelentij le mulengo dyes, thaj kipura, muzhika, thaj filmosko kotor imbisaras.
Romani shtrategia thaj csehicko gruppo
Pala Balog Zoltán politikusheske bare vorba lashi muzhika shaj ashundam khatar jekh csehicko grupo, khatar o Gipsy.cz. Vi shaj zhanglamas, hoj ando Csehicko them chi kamen e romani muzhika, de vi kade o legmajfavoritno gruppo ande pengo them.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink