BeszélgessünkNótár Ilona blogja

Női szerepek egy eritreai közösségben

2014. május 6. | Nótár Ilona

A cigány nőkről szóló cikksorozatom újabb részekkel bővül. Ahogy találkozom a kulturális és nemzeti sokszínűséggel, felmerül bennem, hogy nem csak a cigány nők számára központi kérdés a kilépés a civil pályára, illetve az eltávolodás a szűken vett családi közösségtől. Érdekes a társadalom reakciója is: vajon fogadókész-e a munkaerőpiac az értelmiségi roma nők érkezésére, vagy még mindig a korábbi a stigmákkal illeti őket? De még ennél is érdekesebb számomra, hogy a szűkebb roma környezet, a családi közeg hogyan reagál a megváltozott viszonyokra. És vajon hogyan hat ez a változás a szerepkörét kitágító nőre és a környezetére más kultúrákban?

Engedjék meg a kedves olvasók, hogy egy-egy rövid beszélgetés erejéig a fényt néhány közöttünk élő, nem roma népcsoport nőtagjainak az életére irányítsam. Meggyőződésem, hogy a roma nők családban elfoglalt szerepe jobban érthetővé válik, ha betekinthetünk más kultúrákban élő nők sorsába. Megismerjük az ő nehézségeiket, az azonosságokat velünk és a különbözőségüket tőlünk.

Interjúalanyunk Tesfay Sába, apai ágon eritreai ősökkel, de édesanyja révén a magyar gyökerei is erősek. Jelenleg az ELTE Társadalomtudományi Karán antropológus hallgatókat tanít.

Eritrea Afrika keleti peremén, a Vörös-tenger partján fekszik. A lexikon szerint a világ egyik legszegényebb és legelzártabb országa. Egy átlagos eritreai családban ki a családfő, ki alárendelt, mi a nő szerepe?

A nő általában otthon végzi a tevékenységét, társadalmi kapcsolatai a rokonokra és szomszédokra terjednek ki, a lányokat ebben a szellemben nevelik. A fiatal feleség ma általában pár évet még az anyósa házában tölt, ahol neki kell alkalmazkodnia a férje családja elvárásaihoz, és ha onnan el tudnak költözni, csak akkor lehet a háztartás vezetője. Mivel általában nem vállal munkát, a férjétől függ a helyzete. Ez egyfajta függőségi viszony. A házasságban egyenjogúság nincs, a férfi az úr, a nő csak az otthoni munkákért felel. Nem jellemző, hogy vernék a nőket, de nem is engednek nekik semmilyen beleszólást a fontos ügyekbe. Ez nem is hasonlít az európai családmodellre. Nekünk ez nehéz lehet elfogadni, de számukra ez magától értetődő. Ki vannak osztva a férfi és női szerepek, és eszerint alakul ki az a fajta egyensúly, mely összefogja a közösségeket.

Egy kényes kérdést szeretnék feltenni. Némelyik roma közösségben nagyon fontos a szüzesség megőrzése a házasság első éjszakájáig. Hogy van ez az eritreai közösségekben?

A szüzesség a jó házasság záloga, anélkül az asszonyt visszadobhatja a férj. Szégyen borul a lány fejére, a közösségben nagyon rossz lesz a megítélése. A későbbiekben nem kaphat jó férjet – ma azonban városon már igen gyakran megesik, hogy a lány nem szűzen megy férjhez, és az eset nem kerül napvilágra.

Ennek tükrében el sem tudom képzelni, hogyan lehetséges a válás.

A válás nem jellemző, és ha előfordul, akkor a meddőség a legfőbb oka, ezért általában a férfi kezdeményezi. Legtöbbször nem derül ki, hogy a gyermektelenség oka a férfi vagy a nő, de alapvetően a nőnek tulajdonítják a meddőség átkát. Nő csak akkor válhat el, ha a családja visszafogadja és támogatja ebben. Ez sokszor kényes és problémás ügy. Nagyon meggyőző érvnek kell lennie a nő döntése mögött, és nagyon rugalmas családnak, amelyik visszafogadja az egyszer már kiházasított lányát. Ilyenkor a nő hagyományosan kaphatott kis földet az apja után, tehát a megélhetése valamennyire biztosítva volt. Házasság nélkül viszont a férfi sem jut olyan jogokhoz, melyek a felnőtt férfiaknak járnak

Egyenjogúságról, házasságról beszéltünk, válást is említettük, de azt még nem, hogy létezik-e a nők és férfiak elkülönülése, elkülönítése a vallási szertartásokban, rítusokban. [Eritrea lakossága iszlám hitű, illetve keresztény, körülbelül fele-fele arányban.]

A férfiak és nők a templomban külön foglalnak helyet, a papok csak férfiak. A Bibliára és a hagyományokra hivatkoznak. A férfi és női tevékenységek rendszerint elkülönülnek, és a vallási vezetők mind férfiak, akárcsak a politikai vagy egyéb vezetői tisztségeket is hagyományosan csak férfiak tölthették be. A nők férjeik által kerülhetnek magasabb pozícióba, emiatt érthető, hogy nagy szerepe van a szüzesség megőrzésének. A férfiak társadalmi helyzetükbe beleszületnek, de ezen túl elérhetnek másfajta társadalmi pozíciót is. Vallási vezetőnek lenni tekintéllyel és javadalmazással jár, ezt a férfiak tarthatják meg maguknak.

Az otthonokban miként különül el a férfi és női szerep?

Mondok egy plasztikus példát: a férfi vághatja le a csirkét és az állatokat, általánosságban az állatokkal kapcsolatos dolgok hozzájuk tartoznak. Ha például nincs férfi, akkor egy csecsemő fiú kezét fogják meg, és úgy vágják le a csirkét. Az ekés földművelést csak a férfiak végzik. A főzés, a mindennapos kávéfőzés dolga viszont a nőké.

Milyen lehetőségei vannak egy nőnek, ha a szűk közösségén túl szeretne lépni, és aktív tagja akar lenni a civilizált, városi világnak? A kitörési pontokra vagyok kíváncsi.

Az eritreai nőknek ma lehetőségük van, hogy tanuljanak és munkát vállaljanak. Ezzel sokan élnek, ugyanakkor a nem iskolázott lányok lehetősége abban áll, hogy jó házasságot kötnek. Ez meghatározója további életüknek, ezért nagyon fontos szerepe van a család életében. Aki teheti, válogat a lehetséges férjjelöltek között. Sokan szeretnék, ha külföldön élő eritreai venné el őket, olyan, aki egy jobb élet lehetőségét kínálja számukra.

Akár politikai karriert is befuthat egy eritreai nő? Vagy ennyire nagyra nem érdemes gondolnom?

Falun egyáltalán nincsenek női politikai szerepek. Városokban lehetséges, de ez sem jellemző, és széles körben nem is elfogadott. Mások az érték- és fontossági sorrendek. Ugyanakkor a tanuláshoz való hozzáférés előbb-utóbb ezt a lehetőséget is felkínálja.

További cikkek a rovatból
Cigány munkaerők a hazai szőlőkben Cigány munkaerők a hazai szőlőkben
Az utóbbi években igen sokszor látogathattam el sokszínű, érdekes borvidékeinkre. Természetesen nemcsak a szakmai dolgokról – fajtaválaszték, az évjáratok sajátosságai, hordóhasználat – érdeklődöm, de sosem felejtek el rákérdezni arra, hogy a borvidékeken élő nagyrészt munkanélküli, hátrányos helyzetű cigányságot tudják-e foglalkoztatni. Fontos a kérdés, hiszen gyakran mondják a borászok, hogy kevés az ember, aki elvégezné a munkát a szőlőben és a pincészeteknél. Mi pedig jól tudjuk, hogy a munkanélküli is sok.
Báj és vasakarat Báj és vasakarat
A Roma Hungaricum Állami Művészegyüttes PR managere és művészeti szervezője kedves és közvetlen jelenség. Mindig jókedvű, sugárzik belőle az energia. Lakatos Lejlát eddig mindig a zenekar történéseiről, külhoni és hazai terveiről faggattuk Balog Zsolt kollégámmal, ezúttal őt magát szeretnénk bemutatni, hogyan került a táncművészettől a pedagógus életen keresztül a legfőbb szervezői pozícióba.
Vasgyúrás Kelemen Barnabással Vasgyúrás Kelemen Barnabással
Már elég hosszú ideje próbálkozom, hogy személyesen találkozhassak a Kossuth- és Gramophone- (és még sok más) díjas fiatal hegedűművésszel, Kelemen Barnabással. Eddig valahogy nem jött össze, Barna ugyanis nemcsak hazánkban örvend rendkívüli népszerűségnek, hanem a földgolyó számos más pontján is, ami rengeteg utazással jár. Néhány azonban az edzőteremben valaki gyúrta mellettem a vasat, az arca ismerős, de hirtelen nem tudtam, honnan. Aztán derengeni kezdett, és rákérdeztem: nem te vagy véletlenül Kelemen Barnabás?
Szertartások a halál után egy cigány családban Szertartások a halál után egy cigány családban
Eddig csak tanítottam erről a témáról. Néhányszor átéltem közeli családtagomnál a rítusokat, és végig is követtem őket, de soha nem váltam még szerves részévé.
Borok és történetek – Rosivall László professzorral Borok és történetek – Rosivall László professzorral
Rendhagyó találkozás az a mostani. Nem is igazán a sztorizásról szól, mint a többi írás ebből a sorozatból, inkább szakmai jellegű. De Rosivall László személyisége, közvetlensége még a bor egészségügyi hatásainak témáját is izgalmassá teszi. Tanú erre számos előadásának közönsége, emberek, akik igazán nem is igazán érdeklődtek korábban ilyesmi iránt.
Kiforrott egyéniség – Orsós Róbert, színész, híradós Kiforrott egyéniség – Orsós Róbert, színész, híradós
Még ha személyesen nem is, de Orsós Robit már a képzés előtt is ismertük mindannyian a köztévé híradójából. Jól felismerhető orgánum, profi stílus, karakteresség. Bár régebben nem volt sok lehetőségünk a beszélgetésre, mert a továbbképzés után Robi rendszerint rohant a stúdióba. A mai napig is nagyon elfoglalt, de szerencsére szakított rám egy kis időt…
Kovács Ilona fájó emlékére Kovács Ilona fájó emlékére
Két napja hívott telefonon. Szégyelltem is magam, mert én szoktam őt hívni, hogy ne neki kelljen költsége, de most ő keresett előbb. Visszahívtam gyorsan. Napok óta nem beszéltünk, ami ritkaság, mert szinte mindennap hívom, de: Mostanában napi húsz órát dolgozom, s aludni sincs időm – magyarázkodtam.
Megy a fesztivál Megy a fesztivál
Beszélgetés Szilvási István rendezvényszervező, zenésszel Aki a szavak embere, azzal nem könnyű interjút készíteni, mert legszívesebben ő vinné a beszélgetés fonalát. Nyíltszívű, mindenki iránt nyitott ember. Különleges képességét, mely a munkájának alapfeltétele, mesteri szinten űzi: tud szeretni és meg tudja szerettetni magát bárkivel. Érti az emberek nyelvét, nyelvi korlátok nélkül. Képes hatni rájuk. Ha nekem kéne megnevezni a szakmáját, azt mondanám: hangulatmester. Mások zenekarvezetőként, menedzserként, alapítványvezetőként, rendezvényszervezőként vagy éppen családapaként, álmodozó örök fiatalként beszélnek róla.
Női szerepek egy cigány közösségben Női szerepek egy cigány közösségben
Elérkezett az ideje, hogy egy igazi roma nőt kérdezzek, Suha Nikolett jogászt az ő tradícióiról, szokásairól és családban elfoglalt szerepéről. Válaszai semmiképpen sem általánosíthatók, csupán általuk betekinthetünk az ő és családja életébe.
Gasztroangyalok a láthatáron Gasztroangyalok a láthatáron
Végre itt vannak a mi gasztroangyalaink! Alig vártam, hogy végre kérdezhessem őket, mert én is szenvedélyesen szeretek főzni, és régóta rebesgetik, hogy Tonte Barbara és Budai Zsani új gasztroblogot indít. El sem tudom képzelni, két ilyen tanult és világlátott fiatal lány vajon mit művel a konyhában, ha hozzáteszik a cigány szakácstudáshoz a különböző népek ízeit és kultúráját. Mindenesetre nagyon várom már az első recepteket és a kóstolót.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink