Beszélgessünk

Női szerepek az iszlám közösségekben

2014. május 8. | Nótár Ilona

A cigány nőkről szóló cikksorozatom újabb részekkel bővül. Ahogy találkozom a kulturális és nemzeti sokszínűséggel, felmerül bennem, hogy nem csak a cigány nők számára központi kérdés a kilépés a civil pályára, illetve az eltávolodás a szűken vett családi közösségtől. Érdekes a társadalom reakciója is: vajon fogadókész-e a munkaerőpiac az értelmiségi roma nők érkezésére, vagy még mindig a korábbi a stigmákkal illeti őket? De még ennél is érdekesebb számomra, hogy a szűkebb roma környezet, a családi közeg hogyan reagál a megváltozott viszonyokra. És vajon hogyan hat ez a változás a szerepkörét kitágító nőre és a környezetére más kultúrákban?

Engedjék meg a kedves olvasók, hogy egy-egy rövid beszélgetés erejéig a fényt néhány közöttünk élő, nem roma népcsoport nőtagjainak az életére irányítsam. Meggyőződésem, hogy a roma nők családban elfoglalt szerepe jobban érthetővé válik, ha betekinthetünk más kultúrákban élő nők sorsába. Megismerjük az ő nehézségeiket, az azonosságokat velünk és a különbözőségüket tőlünk.

Mohácsi Andrea – roma származású. Néhány évvel ezelőtt belső meggyőződésétől indíttatva felvette az iszlám hitet, és most hidzsábot viselő muszlim cigány nőként él férjével Angliában.

Egy átlagos iszlám hitű családban ki a családfő, ki alárendelt, mi a nő szerepe? A ti családotokban hogyan épül fel a hierarchia?

Mielőtt a nőkről kezdünk el beszélni, fontos tisztázni, hogy az iszlámban a nőknek sem kevesebb, sem több joga nincsen, és ugyanez a helyzet a kötelezettségekkel kapcsolatban is. Az egyenlőséget a két nem között, jól példázza az Ádámmal és Évával kapcsolatos történet, ugyanis Isten az iszlámban mindkettőjüket okolja, amiért ettek a fa gyümölcséből. Vagy ott van a házasságtörés esete, amikor is mind a házasságtörő nő, mind a férfi ugyanolyan bűnösnek számít, és ugyanolyan büntetést kell elszenvedniük.
A családban a nő szerepe a legfontosabb. A férfi alapvető feladata, kötelessége, hogy eltartsa a családot. A nőé pedig, hogy jól gazdálkodjon, és harmonikus otthont teremtsen. A nő, ha akar, elmehet dolgozni, építhet karriert, de vigyáznia kell, hogy ez ne menjen a családi harmónia kárára. Mert a család az első, ezt azért tudnia és tisztelnie kell.
A pénzt, amit a nő keres, megtarthatja magának vagy beteheti a közösbe, a férje egyikre sem kényszerítheti. Az persze más kérdés, hogy szerintem egy jó érzésű nő inkább az otthonára, a gyerekeire költi a vagyonát. Hogy mennyire merülhet bele a nő a karrierépítésbe, arra nincs konkrét szabály, de mivel az iszlámban alapvető fontosságú a házastársak közötti megértés, mindent meg kell beszélniük egymással, hogy egyezségre tudjanak jutni.
Az anyaság kiemelt fontosságú a muszlim nő életében. Az iszlámban jól körülírható a szülők felelőssége a gyerekük iránt: a fizikai, szellemi és érzelmi biztonság. Persze a gyerekeknek ugyanúgy vannak kötelességeik a szüleikkel szemben. A következő Korán-idézet erről szól: „S parancsot adtunk az embernek a szüleivel kapcsolatban – az anyja hordta ki őt gyengeséget gyengeségre [szenvedvén], és két év alatt történik meg az elválasztása –, hogy: »Legyél hálás Nekem és a szüleidnek! Hozzám fogtok visszatérni« (Korán 31: 14). Mohamed próféta egy hagyományban azt mondta: a Paradicsom az anyák lábánál van”.

Egy ember egyszer megkérdezte Mohamed prófétát, hogy kit kell legjobban tisztelnie. A próféta azt felelte: „Az édesanyádat.” És kit kell őutána? – kérdezte az ember. A próféta megint azt felelte: „Az édesanyádat”. És őutána kit kell? – kérdezte a férfi. A próféta harmadszor is azt felelte: „Az édesanyádat”. És őutána kit kell?” – kérdezte a férfi. A próféta azt válaszolta: „Az édesapádat.”

Egyébként a konvertált (más hitről áttért) muszlimok esetében is ugyanez a helyzet: a szülőket nem szabad magukra hagyni, vagyis nincs különbség a muszlim és nem muszlim szülők között, kivéve, ha a nem muszlim szülő erőszakot alkalmazva akarja meggátolni, hogy a gyereke gyakorolja az iszlám hiet.
Az ifjú feleségnek talán csak annyiban más a szerepe, hogy a házasság elején, amikor még nincsenek gyerekek, nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a szerelmi életre. De persze a való világban sajnos nem mindig érvényesülnek a fent leírtak.

Egy kényes kérdést szeretnék érinteni. Mi, romák erről nem nagyon beszélünk, nem illik ugye. Mégis átszövi a kultúránkat. Némelyik roma közösségénél nagyon fontos a szüzesség megőrzése a házasság első éjszakájáig. Hogy van ez az iszlámban?

A házasság előtti fizikai kapcsolat tilos, mint sok más vallásban is. Persze ha konvertált nőről van szó, nem várható el a szüzesség, de miután muszlim lett, onnantól kezdve csak a férjével szabad az intimitás.

Mi a helyzet a válással? Itt is működik az egyenjogúság, igazságosság? Nem bélyegzik meg az elvált asszonyokat?

Úgy tartja az iszlám, hogy a válás gyűlöletes, de megengedett. Nemcsak házasságtörés esetén, hanem ha egész egyszerűen már nem tudnak együtt élni. Ha a válás mellett döntöttek, utána egy ideig együtt kell maradniuk, ez olyan békéltető időszak. Ez idő alatt ugyanúgy gondoskodnia kell a férjnek a feleségéről, mintha nem lennének válófélben. Ha ezek után sem akarnak együtt maradni, a férj kimondja a válást tanúk előtt. Ezután még három havi női cikluson keresztül kell gondoskodnia az elvált feleségéről. Ez idő arra kell, hogy kiderüljön, nem esett-e teherbe a nő. Egyébként újból is csak ezután házasodhat a nő. Ha gyerek is van, a férj természetesen gondoskodik a gyerekről. A feleségnek joga van kártalanítást kérnie az elvált férjétől, ennek mértékét iszlám bíróság állapítja meg. A válás után egyik félnek sincs joga a másiknak rossz hírét kelteni. Ez az elv természetesen nem mindig valósul meg hiánytalanul, de az iszlám törvény ezt írja elő.

A vallási szertartásokban, rítusokban hogyan jelenik meg az egyenjogúság vagy az szétválasztás?

A közösségi imák és a mecsetekben zajló programok alatt külön tartózkodnak a nők és férfiak, amennyire a hely ezt megengedi. Itt, Angliában a mecsetek általában kétszintesek, és a nők a felső szintet foglalják el.
Férfi és nő beszélhet egymással, de csak a vallással, vallásgyakorlással, közérdekkel kapcsolatos témákról.

A családban és a szűkebb közösségben mennyire működik az egyenjogúság?

A házasság létrejöttének több feltétele van, ezek közül a legelemibb, a házasulandó felek beleegyezése, tehát a szülők nem kényszeríthetik olyan házasságra lányukat, amit ő nem akar.
A házasság nagyon fontos, hiszen a férfi is, és a nő is abban tud kiteljesedni férfi, illetve női mivoltában. Az iszlámban a férfi és a nő egyenlőek, így a házasságban is, de mivel különböző nemekről van szó, ez nem jelenti azt, hogy azonosak. Hiszen más a fizikai és a lelki teherbírásuk, az igényeik. Van még egy érdekesség, hogy a muszlim nőknek nem kell felvenniük a férjük nevét. Az iszlám hitű országokban élők egyébként nem is nagyon veszik fel, míg a konvertáltak többsége igen, aminek az oka az lehet, hogy mi, európaiak hozzászoktunk ehhez.
Engedd meg, hogy beszéljek egy Európában meglévő kényes kérdésről, az asszonyverésről. Az iszlám szigorúan tiltja a fizikai erőszakot, egyébként a szexuális abúzust is. Ha a veszekedés odáig fajul, hogy a férjnek elfogy a türelme, rácsaphat a nő fenekére, de tilos arcon csapni, vagy pl. hátba vágni, mert az veszélyes lehet, megalázó és fájdalmas. Az egymás tisztelete pedig mindennél előbbre való.
A közösségi életben a nők ugyanolyan intenzitással vállalhatnak szerepet, mint a férfiak, és a legtöbb esetben, pl. Budapesten ez így megy.

Egyenjogúságról beszéltünk, és nagyon szépen elmondtad, mit is jelent ez a közösségetekben. És otthon miként különülnek el a férfi és a női szerepek?

Az imádkozás mindkét fél számára kötelező. Vannak hangos imák, azt a férfi mondja, de ha csak nők vannak jelen, akkor az egyik nő mondja.
A gyerekfürdetés, a Korán-olvasás nincs nemhez kötve, csupán annyi a megkötés, hogy idegen férfi előtt a nő nem recitálhat Koránt, illetve nem énekelhet. A meztelenkedés a férj és feleség között nem probléma, de a növekvő gyerekek előtt nem illik.
A tanítás sincs igazán nemekhez kötve, a vallást általában az apa szokta tanítani a gyerekeknek, de ha nagyon sokat dolgozik, az anya teszi. Az iskolába való készülés, leckeírás, stb. általában az anyára marad, mert ő van többet a gyerekekkel. Aztán amikor eljön a pubertás kora, a lányos dolgokat az anya tanítja a lánynak, a fiúsakat meg az apa a fiúknak.

Milyen lehetőségei vannak egy nőnek, ha a szűkebb közösségen túllépve szeretne karriert elérni, és a „nem iszlám központú” világba lépve annak aktív tagja akar lenni?

Ideális esetben nincs szükség kitörésre a nőnek, mert a családja biztosította számára a szükségleteit. Ha itt a tanulásra gondolsz, akkor tanulhat, építhet karriert. De olyat nem, ami tiltott az iszlámban, pl. nem lehet borász, nem klónozhat embereket, nem végezhet abortuszt stb.
Nem tudom otthon, Magyarországon lehetett-e hallani a pakisztáni kislányról, azt hiszem Malalának hívják, akit a tálibok lelőttek, mert kiállt a lányok oktatásáért. Aztán idehozták Angliába kezelni, és valóságos hős lett. Nos, az a kislány a törzsi területeken élt, ahol tényleg durvák a körülmények, főleg a nők helyzete. Viszont ha Pakisztán egészét nézzük, az egyetemi hallgatók minimum fele lány, vegyesen vallásgyakorló és nem gyakorló. Ezzel azt akarom érzékeltetni, hogy ezt a sajnálatos esetet a nyugati média arra használja fel, hogy bebizonyítsa, akik az iszlámot követik, elnyomják a nőket. Ez nagy leegyszerűsítése a valóságnak, mert egyfelől tényleg történnek szörnyűségek, de ugyanannak az ellenkezője is létezik. Sőt. Na, de nem kell messzire mennünk, elég, ha a romákra gondolunk. Nagyon hasonló az analógia.
A nők egyébként lehetnek gazdag vállalkozók is, de megint az a feltétel, hogy az iszlám előírásai szerint ágazatban, nem lehet az alkohol-, szex- stb. iparban sikereket hajszolni.

Akár politikai karriert is futhat egy muszlim nő? Vagy túl vadaz a gondolat?

A politikai karrier sem tiltott. Sok iszlám országnak vannak női képviselői a parlamentben, sőt a kormányokban is.
És ami most sajnos aktuális, az egyiptomi helyzet. Mubarak megbuktatása után, az első törvényes és szabad választások eredményeképpen Mohammed Mursi került ki győztesen, ám ez sokak szemét csípte. Ő egy iszlám államot akart felépíteni, ami persze azt jelenti, hogy gazdaságilag független, vagyis „el a kezekkel az olajtól” taktikát követ. Ezért katonai puccsal megdöntötték a kormányát, amire az egyiptomiak tüntetésekkel válaszoltak, és sajnos véres összecsapásokba mentek át. A puccs elleni tiltakozások miatt sokakat, közöttük rengeteg nőt, egyetemista diáklányt tartóztattak le, és sokan közülük várnak a kivégzésükre. Ezekre a nőkre a muszlimok nagy része hősként, mártírként tekint.
Egy másik, kevésbé véres eset Szaúd-Arábiában történt – ahol az iszlám kinyilatkoztattatott – ott vannak a „legfurcsább” törvények, jogszabályok, legfőképpen női ügyekben. Például nem vezethetnek autót, ami nonszensz, mert semmi nem tiltja a vallásban. Nemrég olvastam, hogy egy szaúdi nő viszont beült az autóba, és vezetett, amolyan Rosa Parks-féle mozgalmat indított el. [R. P. afro-amerikai polgárjogi aktivista, arról lett híres, hogy 1955-ben a buszvezető utasítása ellenére nem volt hajlandó átadni helyét a buszon egy fehér bőrű utasnak.] Nem tudom, hol tart a dolog, de remélem, kitartanak, és nagy mozgalom kerekedik ki belőle.
Szóval a muszlim nők helyzete nem homogén, nem lehet azt mondani, hogy csak rossz, vagy hogy csak jól élnek, mert az iszlám világban is megtalálható minden viselkedési forma, az ideálistól akár a brutálisig is – mint ahogy a egyébként a nem iszlám országokban is.
Egy a lényeg: Isten a nőknek is megadta a jogaikat és a kötelességeiket, csakúgy, mint a férfiaknak – és nekünk, embereknek ehhez kell tartanunk magunkat.

További cikkek a rovatból
Cigány munkaerők a hazai szőlőkben Cigány munkaerők a hazai szőlőkben
Az utóbbi években igen sokszor látogathattam el sokszínű, érdekes borvidékeinkre. Természetesen nemcsak a szakmai dolgokról – fajtaválaszték, az évjáratok sajátosságai, hordóhasználat – érdeklődöm, de sosem felejtek el rákérdezni arra, hogy a borvidékeken élő nagyrészt munkanélküli, hátrányos helyzetű cigányságot tudják-e foglalkoztatni. Fontos a kérdés, hiszen gyakran mondják a borászok, hogy kevés az ember, aki elvégezné a munkát a szőlőben és a pincészeteknél. Mi pedig jól tudjuk, hogy a munkanélküli is sok.
Báj és vasakarat Báj és vasakarat
A Roma Hungaricum Állami Művészegyüttes PR managere és művészeti szervezője kedves és közvetlen jelenség. Mindig jókedvű, sugárzik belőle az energia. Lakatos Lejlát eddig mindig a zenekar történéseiről, külhoni és hazai terveiről faggattuk Balog Zsolt kollégámmal, ezúttal őt magát szeretnénk bemutatni, hogyan került a táncművészettől a pedagógus életen keresztül a legfőbb szervezői pozícióba.
Vasgyúrás Kelemen Barnabással Vasgyúrás Kelemen Barnabással
Már elég hosszú ideje próbálkozom, hogy személyesen találkozhassak a Kossuth- és Gramophone- (és még sok más) díjas fiatal hegedűművésszel, Kelemen Barnabással. Eddig valahogy nem jött össze, Barna ugyanis nemcsak hazánkban örvend rendkívüli népszerűségnek, hanem a földgolyó számos más pontján is, ami rengeteg utazással jár. Néhány azonban az edzőteremben valaki gyúrta mellettem a vasat, az arca ismerős, de hirtelen nem tudtam, honnan. Aztán derengeni kezdett, és rákérdeztem: nem te vagy véletlenül Kelemen Barnabás?
Szertartások a halál után egy cigány családban Szertartások a halál után egy cigány családban
Eddig csak tanítottam erről a témáról. Néhányszor átéltem közeli családtagomnál a rítusokat, és végig is követtem őket, de soha nem váltam még szerves részévé.
Borok és történetek – Rosivall László professzorral Borok és történetek – Rosivall László professzorral
Rendhagyó találkozás az a mostani. Nem is igazán a sztorizásról szól, mint a többi írás ebből a sorozatból, inkább szakmai jellegű. De Rosivall László személyisége, közvetlensége még a bor egészségügyi hatásainak témáját is izgalmassá teszi. Tanú erre számos előadásának közönsége, emberek, akik igazán nem is igazán érdeklődtek korábban ilyesmi iránt.
Kiforrott egyéniség – Orsós Róbert, színész, híradós Kiforrott egyéniség – Orsós Róbert, színész, híradós
Még ha személyesen nem is, de Orsós Robit már a képzés előtt is ismertük mindannyian a köztévé híradójából. Jól felismerhető orgánum, profi stílus, karakteresség. Bár régebben nem volt sok lehetőségünk a beszélgetésre, mert a továbbképzés után Robi rendszerint rohant a stúdióba. A mai napig is nagyon elfoglalt, de szerencsére szakított rám egy kis időt…
Kovács Ilona fájó emlékére Kovács Ilona fájó emlékére
Két napja hívott telefonon. Szégyelltem is magam, mert én szoktam őt hívni, hogy ne neki kelljen költsége, de most ő keresett előbb. Visszahívtam gyorsan. Napok óta nem beszéltünk, ami ritkaság, mert szinte mindennap hívom, de: Mostanában napi húsz órát dolgozom, s aludni sincs időm – magyarázkodtam.
Megy a fesztivál Megy a fesztivál
Beszélgetés Szilvási István rendezvényszervező, zenésszel Aki a szavak embere, azzal nem könnyű interjút készíteni, mert legszívesebben ő vinné a beszélgetés fonalát. Nyíltszívű, mindenki iránt nyitott ember. Különleges képességét, mely a munkájának alapfeltétele, mesteri szinten űzi: tud szeretni és meg tudja szerettetni magát bárkivel. Érti az emberek nyelvét, nyelvi korlátok nélkül. Képes hatni rájuk. Ha nekem kéne megnevezni a szakmáját, azt mondanám: hangulatmester. Mások zenekarvezetőként, menedzserként, alapítványvezetőként, rendezvényszervezőként vagy éppen családapaként, álmodozó örök fiatalként beszélnek róla.
Női szerepek egy cigány közösségben Női szerepek egy cigány közösségben
Elérkezett az ideje, hogy egy igazi roma nőt kérdezzek, Suha Nikolett jogászt az ő tradícióiról, szokásairól és családban elfoglalt szerepéről. Válaszai semmiképpen sem általánosíthatók, csupán általuk betekinthetünk az ő és családja életébe.
Gasztroangyalok a láthatáron Gasztroangyalok a láthatáron
Végre itt vannak a mi gasztroangyalaink! Alig vártam, hogy végre kérdezhessem őket, mert én is szenvedélyesen szeretek főzni, és régóta rebesgetik, hogy Tonte Barbara és Budai Zsani új gasztroblogot indít. El sem tudom képzelni, két ilyen tanult és világlátott fiatal lány vajon mit művel a konyhában, ha hozzáteszik a cigány szakácstudáshoz a különböző népek ízeit és kultúráját. Mindenesetre nagyon várom már az első recepteket és a kóstolót.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink