Borok és történetek – Rosivall László professzorral

Rendhagyó találkozás az a mostani. Nem is igazán a sztorizásról szól, mint a többi írás ebből a sorozatból, inkább szakmai jellegű. De Rosivall László személyisége, közvetlensége még a bor egészségügyi hatásainak témáját is izgalmassá teszi. Tanú erre számos előadásának közönsége, emberek, akik igazán nem is igazán érdeklődtek korábban ilyesmi iránt.

Külön cikk kellene ahhoz, hogy Rosivall professzor úr eredményeit, címeit, tudományos elismeréseit felsoroljuk, ezért csak szemezgetünk: a Semmelweis Egyetem Kórélettani Intézetének igazgatója, az Elméleti Orvostudományok Iskola vezetője, a Roma Orvosképzés program létrehozója, kivitelezője és vezetője, a Harvard egyetem vendégprofesszora, kutatója, előadója, és ha azt mondom: stb. – ez hosszú listát jelez. (A Roma Orvosképzés projekt jelenlegi állásáról egy másik írásban számolunk be.) E cikk témája azonban– lazításként? – a bor, ahogyan Rosivall László, az orvos professzor látja. Ugyanis egyik kutatási területe éppen a bor egyik hatóanyaga, melynek egyedülálló az egészségre gyakorolt hatása. Egyre szélesebb körben ismert a világon, hogy igazoltan hosszabb életűek lehetnek a nedű rendszeres fogyasztói ettől.

Orvosi kutatások, megszámlálhatatlan reklám, marketing anyag szól a bor jótékony hatásairól, kiemelve a vörösborban található rezveratrol hatóanyagot. Valóban egy csodaszerről beszélhetünk?

Egy orvos kollégám, Sümegi professzor úr a szegedi egyetemen kifejezetten rezveratrol kutatásokat folytat, előadásokat tart róla. Én is jó néhány előadást tartottam ebben a témában. A borról a következőt érdemes elmondani. A bor és az alkoholos italok évezredek óta hozzátartoznak az életünkhöz, részei a kultúránknak. A mindennapi egészséghez nem véletlenül volt elengedhetetlen a bor fogyasztása annak idején. Julius Caesar felismerte azt a tapasztalatot, hogy a vörösbor megelőzi a hasmenést. Csata előtt napi másfél liter vörösbort rendelt a katonáinak. A rossz minőségű víznél a bor is jobb volt, mert az legalább fertőtlenített. Azokban az időkben is nagy jelentőséget tulajdonítottak a bornak. Felismerték, hogy nem csak hasmenés ellen jó. Használható fertőtlenítőnek is, könnyebben lehet tőle aludni. Ma már inkább tudományosan közelítik meg a dolgot, komoly teret engedve a témának.

Sokszor hallani ezzel kapcsolatban az úgynevezett francia paradoxonról, mármint arról, hogy a franciák mindennap isznak bort, mégsem válnak alkoholistává.

Kimutatták, hogy akik zsírosan, egészségtelenül étkeznek, azoknak a szervezetére jótékonyan hat a bor, mivel erősíti a szívet, emellett javítja a rossz zsírösszetételt, tágítja az ereket, javítja a szabadgyökök szintjét, csökkenti a koleszterint. Akik napi egy pohár bort isznak, a statisztika szerint tovább élnek. De persze nem az a cél, hogy valaki mindennap igyon bort, ennél fontosabb, hogy a borfogyasztásnak kifinomult kultúrája legyen. Kelet-Európa eleve sokat küszködik a túlzott alkoholfogyasztással.

Egy korábbi előadásában említette, hogy teljesen szervezetfüggő a mennyiség. Például ha valaki az egészséges, mondjuk így: orvosilag javasolt mennyiséget issza, és mégis rosszul reagál a borfogyasztásra, milyen tüneteket észlelhet?

Éghet a gyomra, lehet fejfájása, szédülhet tőle. Jó, ha kivizsgáltatja a máját, hogy egyáltalán szabad-e neki innia. És ha szabad, akkor is csak mértékkel. Inni csak szépen, elegánsan szabad. Úgy kell bánni a borral, mint egy műalkotással. Élvezni kell, nem habzsolni. A mértékes borivásnak rituáléja van.

Miben található meg még ez az egészségvédő rezveratol?

A rezveratol, ahogy beszéltünk róla, van a borban, persze az tartozik igazsághoz, hogy elenyésző mennyiségben. A rezveratolt Amerikában már tablettában is lehet kapni. A rezveratol benne van a ribizliben, áfonyában, a piros vagy kék bogyós gyümölcsökben is. A rendszeres gyümölcsfogyasztással nagyobb mennyiséget tudunk a szervezetünkbe juttatni, mint a mindennapi alkoholfogyasztással.

A marketing, a média által közölt információk sokszor félrevezetőek. Sugallják például a rendszeres borfogyasztást. El szabad hinnünk?

Német kutatók korábban megállapították, hogy a fehérbor is ugyanolyan jó, sőt jobb, mint a vörösbor. Amikor a sörrel foglalkoztak a kutatók, akkor a vizsgálatok azt állapították meg, hogy csak a sör a jó. Vigyázni kell a tudománnyal. A tudósok, kutatók szava a valóságosnál nagyobb súlyt tud kölcsönözni egy kutatási eredménynek. A média az egyik legveszélyesebb fegyver, az egyik leginkább agyromboló dolog. Tájékoztatás helyett túlzásokkal vannak tele az újságok, megalapozatlan, félrevezető állításokkal – a minél nagyobb példányszám vagy a több kattintás elérése érdekében. Az embereknek józan paraszti ésszel illene közelednie mindenhez, hogy ne legyen baj, és világosan láthassanak mindent. Ettől függetlenül tényleg rendkívül egészséges dologról van szó. Csakhogy nagyon kell vigyázni a napi borfogyasztással. Ugyanis a szervezet hozzászokik, és észre sem vesszük, már egyre nagyobb mennyiség kell ugyanazon nyugtató hatás eléréséhez, mint a borfogyasztás megkezdésekor. Heti néhány alkalommal lehet bort fogyasztani, de ha valóban az antioxidánsok miatt inná valaki, akkor hetente több alkalommal fogyasszon kék bogyós gyümölcsöket is. Az egyensúly megtartása a legfontosabb –, mint ahogy az élet más területein is.

Az a hír járja, hogy a professzor úr bort prédikál és vizet iszik. Vagyis sokszor, sok helyen említi meg a bor jótékony hatásait, azonban szinte alig fogyasztja.

Ez tényleg így van. Egészen ritkán iszom, havonta talán egy pohárral. Ugyanis körülbelül havonta egyszer eszem valami zsírosabb, nehéz ételt, ami megterheli a gyomrot, a bor pedig segít a megemésztésében. Ilyenkor egy összetett, finom vörösbort szoktam választani.