Beszélgessünk

Báj és vasakarat

2014. május 26. | kutivili

A Roma Hungaricum Állami Művészegyüttes PR managere és művészeti szervezője kedves és közvetlen jelenség. Mindig jókedvű, sugárzik belőle az energia. Lakatos Lejlát eddig mindig a zenekar történéseiről, külhoni és hazai terveiről faggattuk Balog Zsolt kollégámmal, ezúttal őt magát szeretnénk bemutatni, hogyan került a táncművészettől a pedagógus életen keresztül a legfőbb szervezői pozícióba.

Jelenleg a Roma Hungaricum Állami Művészegyüttes menedzsere vagy. Az ő dolgaikat intézni nagyon sokrétű feladat. Hogyan kerültél bele ebbe a világba?
2012 tavaszán hívott fel egy kedves ismerősöm – őt még a Talentumból ismertem, ahol korábban táncoltam –, hogy kellene valaki, aki népszerűsíti a Roma Hungaricumot a médiában, és ellát egyéb sajtós feladatokat is. Táncosként és magyar-történelem szakos tanárként végeztem, ezért nem igazán tudtam, hogy alkalmas leszek-e rá. Viszont épp munkakeresésben voltam, gondoltam, megpróbálom, hátha. Amikor megismertem a zenekar tagjait, legbelül azonnal éreztem, hogy jó helyen vagyok. Utána minden könnyen ment, szinte magától. Rengeteg változást hozott az életemben és a gondolkodásomban, a zenekarnak köszönhetően az egész világlátásom átformálódott két év alatt. Nagyon hálás vagyok a sorsnak, mert ritka, amikor valakinek a munkája olyan, amit szívből szeret.

Menjünk vissza az elejére. A táncművészet honnan jött?
Ehhez hozzátartozik, hogy Szabolcsban nőttem fel nagy szegénységben. A szüleim keményen dolgoztak, sokszor voltunk kénytelenek nélkülözni. Egészen gyerekként elhatároztam, hogy a családomon csak a tanulás útján tudok segíteni. Az iskolában volt táncoktatás, hamar megtetszett, édesanyám nagy nehezen, de befizetett rá. Néhány óra után úgy döntöttem, hogy irány a táncművészet. Az általános iskola után jelentkeztem a Talentum
Tánc- és Zeneművészeti Iskolába, hogy komolyabban foglalkozhassam a tánccal. Korábban soha nem tanultam balettet, néptáncot, de ott mindenre megtanítottak. Hamar belerázódtam, teljesítettem a feladatokat.

Ezek után mégis tanárnak tanultál. Tánctanár is lehettél volna, ha gyerekekkel akarsz foglalkozni.
Nekem is sok tanárom segített, közülük többen ma is támogatnak, segítenek, tanácsot adnak. Gyerekkoromtól kezdve fogták a kezem, nélkülük nem tartanék ott, ahol most vagyok. Ezt szerettem volna viszonozni, meglátva az egészben a körforgást. Hogy korábban nekem adtak, és most eljött az idő, amikor végre nekem kell adnom. Ugyanúgy akartam segíteni a gyerekeken, mint ahogy a tanáraim segítettek rajtam. Megtalálni és támogatni, felkarolni a tehetségeket. Tanítottam is másfél évig, amíg a gyermekem meg nem született.

A diákok közt fontos volt, hogy roma vagy nem roma?
Fontos volt igen. A roma gyerekek, akikkel találkoztam a tanítási időszak alatt, a magyar gyerekekhez képest sokkal elesettebbek voltak, jobban igényelték a segítést, meg hogy őszintén foglalkozzanak velük. Beláttam, hogy ezeknél a gyerekeknél a szülőt is meg kell fognom, tanácsokat adnom. A gyerekek is csak akkor tudnak beilleszkedni, ha a szüleik is megtalálják a helyüket a társadalomban.

El tudod képzelni még magadat a jövőben tanárként?
Nem tudom, hogy egy-két év múlva mi lesz. Szeretnék magasabb szinten tanulni, ez szerepel a terveim közt, nem csak botcsinálta menedzser lenni, hanem igazi szakember. Úgy néz ki, maradok ezen a pályán, s szeretnék vele komolyabban foglalkozni, hogy a megszerzett gyakorlat után elsajátítsam az elméleti tudást is. De ha úgy alakul, bármikor szívesen visszamegyek tanítani.

Sokszor beszélünk arról, milyen nehéz egy zenekar pályáját egyengetni, folyamatosan tervezni, szervezni. Emellett családod is van, ami szintén feladatokat ad. Hogy fér meg a kettőt egymás mellett, hogy tudod összehangolni?
Szoktam mondani a Roma Hungaricumban a fiúknak, hogy a munkám és a családom szorosan összefügg. Úgy végzem az itteni feladatokat, mintha a családomról lenne szó. Van egy hivatalos munkaidőm, de ha éjszaka cseng a telefon, ha jön egy váratlan e-mail, azonnal dolgozom tovább, intézkedem, elvégzem a rám váró feladatokat. Igazából ez egész napos munka. A családom sokat segít abban, hogy tudjam csinálni. Támogatnak, mert látják, mennyire szeretem ezt a munkát. És egy ilyen munkát őszinte szeretet nélkül nem is lehet végezni.

További cikkek a rovatból
Cigány munkaerők a hazai szőlőkben Cigány munkaerők a hazai szőlőkben
Az utóbbi években igen sokszor látogathattam el sokszínű, érdekes borvidékeinkre. Természetesen nemcsak a szakmai dolgokról – fajtaválaszték, az évjáratok sajátosságai, hordóhasználat – érdeklődöm, de sosem felejtek el rákérdezni arra, hogy a borvidékeken élő nagyrészt munkanélküli, hátrányos helyzetű cigányságot tudják-e foglalkoztatni. Fontos a kérdés, hiszen gyakran mondják a borászok, hogy kevés az ember, aki elvégezné a munkát a szőlőben és a pincészeteknél. Mi pedig jól tudjuk, hogy a munkanélküli is sok.
Vasgyúrás Kelemen Barnabással Vasgyúrás Kelemen Barnabással
Már elég hosszú ideje próbálkozom, hogy személyesen találkozhassak a Kossuth- és Gramophone- (és még sok más) díjas fiatal hegedűművésszel, Kelemen Barnabással. Eddig valahogy nem jött össze, Barna ugyanis nemcsak hazánkban örvend rendkívüli népszerűségnek, hanem a földgolyó számos más pontján is, ami rengeteg utazással jár. Néhány azonban az edzőteremben valaki gyúrta mellettem a vasat, az arca ismerős, de hirtelen nem tudtam, honnan. Aztán derengeni kezdett, és rákérdeztem: nem te vagy véletlenül Kelemen Barnabás?
Szertartások a halál után egy cigány családban Szertartások a halál után egy cigány családban
Eddig csak tanítottam erről a témáról. Néhányszor átéltem közeli családtagomnál a rítusokat, és végig is követtem őket, de soha nem váltam még szerves részévé.
Borok és történetek – Rosivall László professzorral Borok és történetek – Rosivall László professzorral
Rendhagyó találkozás az a mostani. Nem is igazán a sztorizásról szól, mint a többi írás ebből a sorozatból, inkább szakmai jellegű. De Rosivall László személyisége, közvetlensége még a bor egészségügyi hatásainak témáját is izgalmassá teszi. Tanú erre számos előadásának közönsége, emberek, akik igazán nem is igazán érdeklődtek korábban ilyesmi iránt.
Kiforrott egyéniség – Orsós Róbert, színész, híradós Kiforrott egyéniség – Orsós Róbert, színész, híradós
Még ha személyesen nem is, de Orsós Robit már a képzés előtt is ismertük mindannyian a köztévé híradójából. Jól felismerhető orgánum, profi stílus, karakteresség. Bár régebben nem volt sok lehetőségünk a beszélgetésre, mert a továbbképzés után Robi rendszerint rohant a stúdióba. A mai napig is nagyon elfoglalt, de szerencsére szakított rám egy kis időt…
Kovács Ilona fájó emlékére Kovács Ilona fájó emlékére
Két napja hívott telefonon. Szégyelltem is magam, mert én szoktam őt hívni, hogy ne neki kelljen költsége, de most ő keresett előbb. Visszahívtam gyorsan. Napok óta nem beszéltünk, ami ritkaság, mert szinte mindennap hívom, de: Mostanában napi húsz órát dolgozom, s aludni sincs időm – magyarázkodtam.
Megy a fesztivál Megy a fesztivál
Beszélgetés Szilvási István rendezvényszervező, zenésszel Aki a szavak embere, azzal nem könnyű interjút készíteni, mert legszívesebben ő vinné a beszélgetés fonalát. Nyíltszívű, mindenki iránt nyitott ember. Különleges képességét, mely a munkájának alapfeltétele, mesteri szinten űzi: tud szeretni és meg tudja szerettetni magát bárkivel. Érti az emberek nyelvét, nyelvi korlátok nélkül. Képes hatni rájuk. Ha nekem kéne megnevezni a szakmáját, azt mondanám: hangulatmester. Mások zenekarvezetőként, menedzserként, alapítványvezetőként, rendezvényszervezőként vagy éppen családapaként, álmodozó örök fiatalként beszélnek róla.
Női szerepek egy cigány közösségben Női szerepek egy cigány közösségben
Elérkezett az ideje, hogy egy igazi roma nőt kérdezzek, Suha Nikolett jogászt az ő tradícióiról, szokásairól és családban elfoglalt szerepéről. Válaszai semmiképpen sem általánosíthatók, csupán általuk betekinthetünk az ő és családja életébe.
Gasztroangyalok a láthatáron Gasztroangyalok a láthatáron
Végre itt vannak a mi gasztroangyalaink! Alig vártam, hogy végre kérdezhessem őket, mert én is szenvedélyesen szeretek főzni, és régóta rebesgetik, hogy Tonte Barbara és Budai Zsani új gasztroblogot indít. El sem tudom képzelni, két ilyen tanult és világlátott fiatal lány vajon mit művel a konyhában, ha hozzáteszik a cigány szakácstudáshoz a különböző népek ízeit és kultúráját. Mindenesetre nagyon várom már az első recepteket és a kóstolót.
Női szerepek a hithű zsidó közösségekben Női szerepek a hithű zsidó közösségekben
Kérdéseimre Steiner Noémi válaszolt. Gyermekkora óta szerves része a zsidó közösségnek, az évek során ifjúsági vezető lett, aki jelenleg a kisebbek identitásnevelésében segít.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink