Beszélgessünk

Cigány munkaerők a hazai szőlőkben

2014. június 15. | kutivili

Az utóbbi években igen sokszor látogathattam el sokszínű, érdekes borvidékeinkre. Természetesen nemcsak a szakmai dolgokról – fajtaválaszték, az évjáratok sajátosságai, hordóhasználat – érdeklődöm, de sosem felejtek el rákérdezni arra, hogy a borvidékeken élő nagyrészt munkanélküli, hátrányos helyzetű cigányságot tudják-e foglalkoztatni. Fontos a kérdés, hiszen gyakran mondják a borászok, hogy kevés az ember, aki elvégezné a munkát a szőlőben és a pincészeteknél. Mi pedig jól tudjuk, hogy a munkanélküli is sok.

Minden évben visszatérek Egerbe, és rendre előkerül a téma. Legtöbbször az egykori hegybíróval, a borvidék elismert szaktekintélyével, Dula Bencével beszélgettünk erről. És legjobb kertelés nélkül kimondani, amikor feldobtam a témát, a legtöbben közönyösek fogadták. Dula Bencének viszont határozott az elképzelése, és tapasztalata is van, hiszen hosszú ideje ad munkát cigányembereknek a szőlőben és a pincénél. Ami még ennél is több: pont olyan jól elvégezték a munkát, mint a nem cigány brigád. Sosem tett köztük semmilyen különbséget, most is csak kérdésemre emelte ki a származásukat.

Az ötlet egyébként, hogy borászokkal, szőlészekkel beszélgessünk erről, a Roma Meets Business nevű konferencián pattant ki koponyánkból (szinte egyszerre a többi résztvevővel). Ott vázoltam röviden a tapasztalataimat, és azt a tényt, hogy bizonyos borvidékeinken nagyon sok hátrányos helyzetű cigány él, akiket lehetne foglalkoztatni és oktatni a borászatban. Dula Bencével tehát erre az eseményre utalva kezdtük beszélgetésünket.

A Hungarian Business Leader Forum (HBLF) által szervezett konferencián merült fel, hogy a borvidékeinken élő hátrányos helyzetű cigányságot pincészeteknél lehetne foglalkoztatni, esetleg a munkát szakmai (betanító) képzéssel egybekötni. Egy korábbi alkalommal említette, hogy foglalkoztatott romákat.

Lehet, hogy a mai világban sokak számára hihetetlen – de én egy szőlőmunkásnál, akit alkalmazok, először is a munkamorált, az akaraterőt nézem, nem pedig a származását. Vagyis lehet, hogy ma is dolgoznak nálam romák, de ez a téma fel sem merült az embereimmel. Tehát nem tudhatom, és nem is nagyon érdekel, hogy ki milyen származású, ha jól tudunk együtt dolgozni. Egyébként már a pályám elején is kapcsolatba kerültem roma munkaerőkkel, mikor is a hetvenes évek elején végeztem a Kertészeti Egyetemen. Azt követően a gyöngyös-domoszlói állami gazdasághoz kerültem szőlészként. Egy körülbelül hatvanfős brigáddal kellett együtt dolgoznom, ők romák voltak. Az a csapat a csillagos eget lehozta nekem. Precíz, alapos munkát végeztek. Csak normálisan kellett velük beszélni, mint ahogy minden emberrel, és a megígért béreket időben kellett kifizetni. Nagyon egyszerű dolgok ezek: kaptak munkát, jó volt az atmoszféra, időben érkezett a fizetés. Mai nap is működne ez így, bár akkor őszintén be kell vallanom, azok a romák kerestek meg, hogy szeretnének dolgozni.  Manapság ez nem történik meg. Lehet, hogy a legtöbb helyen rossz a kommunikáció, vagy nagyobb összefogásra, a romaság erősebb ösztönzésére lenne szükség. Pontosan valami olyan mozgalomra, amit említett: a szőlészeti munkák egybekötve az oktatással, és a résztvevők szakmai irányítása. Ez a konferencia, amit említett, néhány éve volt. Azóta történt valami előrelépés? Hiszen ez elég sok idő ahhoz, hogy valami történjék.

Sajnos azt kell mondanom, nem történt előrelépés. Fontos volt a terv, ami ott elhangzott, de a legtöbb, amit megtehetek, hogy beszélek a borászokkal, a tulajdonosokkal, írok róla, a cikkeimet rendszeresen eljuttatom a döntéshozókhoz, vagyis azon nagy cégek vezetőihez, akik azon a konferencián jelen voltak. Ennél nagyobb hatásköröm nincs, és sajnos más meg nem is foglalkozik ezzel a témával, amit ott rendkívül fontosnak találtak…

Igen, sajnos ez annyira jellemző. Sok nagy eseményen elhangzanak komoly kijelentések, de utána nem történik semmi lényeges előrelépés. Egyébként pedig tényleg nagyszerű kezdeményezés lehetne, hiszen rengeteg hátrányos helyzetű roma családnak lehetne lehetőséget adni egy ilyen programmal. Hiszen ha oktatást is kapnának azzal kapcsolatban, amit a gyakorlatban csinálnak, az tartást adna nekik, erősebb önbizalmat. A munka pedig biztosítaná a megélhetésüket. Tudja mit? Ne hagyja annyiban a dolgot. Beszéljen erről minél több döntéshozóval, borászatokkal, önkormányzatokkal, akik együttműködhetnének ebben. Ne elégedjen meg a közönyös válaszokkal. Ön indította el akkor, ott ezt a témát, vigye is véghez a dolgot. Én segítek, amiben tudok. Üljünk össze a közeljövőben, és beszéljünk róla komolyabban, és tegyük meg az első lépéseket…

További cikkek a rovatból
Báj és vasakarat Báj és vasakarat
A Roma Hungaricum Állami Művészegyüttes PR managere és művészeti szervezője kedves és közvetlen jelenség. Mindig jókedvű, sugárzik belőle az energia. Lakatos Lejlát eddig mindig a zenekar történéseiről, külhoni és hazai terveiről faggattuk Balog Zsolt kollégámmal, ezúttal őt magát szeretnénk bemutatni, hogyan került a táncművészettől a pedagógus életen keresztül a legfőbb szervezői pozícióba.
Vasgyúrás Kelemen Barnabással Vasgyúrás Kelemen Barnabással
Már elég hosszú ideje próbálkozom, hogy személyesen találkozhassak a Kossuth- és Gramophone- (és még sok más) díjas fiatal hegedűművésszel, Kelemen Barnabással. Eddig valahogy nem jött össze, Barna ugyanis nemcsak hazánkban örvend rendkívüli népszerűségnek, hanem a földgolyó számos más pontján is, ami rengeteg utazással jár. Néhány azonban az edzőteremben valaki gyúrta mellettem a vasat, az arca ismerős, de hirtelen nem tudtam, honnan. Aztán derengeni kezdett, és rákérdeztem: nem te vagy véletlenül Kelemen Barnabás?
Szertartások a halál után egy cigány családban Szertartások a halál után egy cigány családban
Eddig csak tanítottam erről a témáról. Néhányszor átéltem közeli családtagomnál a rítusokat, és végig is követtem őket, de soha nem váltam még szerves részévé.
Borok és történetek – Rosivall László professzorral Borok és történetek – Rosivall László professzorral
Rendhagyó találkozás az a mostani. Nem is igazán a sztorizásról szól, mint a többi írás ebből a sorozatból, inkább szakmai jellegű. De Rosivall László személyisége, közvetlensége még a bor egészségügyi hatásainak témáját is izgalmassá teszi. Tanú erre számos előadásának közönsége, emberek, akik igazán nem is igazán érdeklődtek korábban ilyesmi iránt.
Kiforrott egyéniség – Orsós Róbert, színész, híradós Kiforrott egyéniség – Orsós Róbert, színész, híradós
Még ha személyesen nem is, de Orsós Robit már a képzés előtt is ismertük mindannyian a köztévé híradójából. Jól felismerhető orgánum, profi stílus, karakteresség. Bár régebben nem volt sok lehetőségünk a beszélgetésre, mert a továbbképzés után Robi rendszerint rohant a stúdióba. A mai napig is nagyon elfoglalt, de szerencsére szakított rám egy kis időt…
Kovács Ilona fájó emlékére Kovács Ilona fájó emlékére
Két napja hívott telefonon. Szégyelltem is magam, mert én szoktam őt hívni, hogy ne neki kelljen költsége, de most ő keresett előbb. Visszahívtam gyorsan. Napok óta nem beszéltünk, ami ritkaság, mert szinte mindennap hívom, de: Mostanában napi húsz órát dolgozom, s aludni sincs időm – magyarázkodtam.
Megy a fesztivál Megy a fesztivál
Beszélgetés Szilvási István rendezvényszervező, zenésszel Aki a szavak embere, azzal nem könnyű interjút készíteni, mert legszívesebben ő vinné a beszélgetés fonalát. Nyíltszívű, mindenki iránt nyitott ember. Különleges képességét, mely a munkájának alapfeltétele, mesteri szinten űzi: tud szeretni és meg tudja szerettetni magát bárkivel. Érti az emberek nyelvét, nyelvi korlátok nélkül. Képes hatni rájuk. Ha nekem kéne megnevezni a szakmáját, azt mondanám: hangulatmester. Mások zenekarvezetőként, menedzserként, alapítványvezetőként, rendezvényszervezőként vagy éppen családapaként, álmodozó örök fiatalként beszélnek róla.
Női szerepek egy cigány közösségben Női szerepek egy cigány közösségben
Elérkezett az ideje, hogy egy igazi roma nőt kérdezzek, Suha Nikolett jogászt az ő tradícióiról, szokásairól és családban elfoglalt szerepéről. Válaszai semmiképpen sem általánosíthatók, csupán általuk betekinthetünk az ő és családja életébe.
Gasztroangyalok a láthatáron Gasztroangyalok a láthatáron
Végre itt vannak a mi gasztroangyalaink! Alig vártam, hogy végre kérdezhessem őket, mert én is szenvedélyesen szeretek főzni, és régóta rebesgetik, hogy Tonte Barbara és Budai Zsani új gasztroblogot indít. El sem tudom képzelni, két ilyen tanult és világlátott fiatal lány vajon mit művel a konyhában, ha hozzáteszik a cigány szakácstudáshoz a különböző népek ízeit és kultúráját. Mindenesetre nagyon várom már az első recepteket és a kóstolót.
Női szerepek a hithű zsidó közösségekben Női szerepek a hithű zsidó közösségekben
Kérdéseimre Steiner Noémi válaszolt. Gyermekkora óta szerves része a zsidó közösségnek, az évek során ifjúsági vezető lett, aki jelenleg a kisebbek identitásnevelésében segít.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink