Nótár Ilona blogja
 
2
 

Apának mindig igaza van
Apának mindig igaza van
2014. március 20. | Nótár Ilona
Gyakran szoktam mondani félviccesen a barátainknak, hogy én nem tudom Hannukámat úgy megvédeni (apával szemben sem), hogy ne engem állítson félre.
A roma nő szerepének változása
A roma nő szerepének változása
2014. március 16. | Nótár Ilona
Azért indult ez a cikksorozat, mert nagyon érdekel, hogyan alakult a cigány nő szerepe a magyarországi rendszerváltozás előtt, illetve a viszonylag gyors és drasztikus változásokat követően hogyan találták meg a helyüket – természetesen közben a magam szerepét, helyzetét is szeretném meghatározni. Rá akartam világítani a roma nők szerepének összetettségére, nemcsak a társadalomban, a munka világában, hanem a saját közösségükben, a szűkebb családban is. Tabukat döntögetve, őszintén vallok magamról és vallomásra bírok más nőket, megszólaltatok szakembereket.
Térkövetelés ezerrel – Hanna lányom és én
Térkövetelés ezerrel – Hanna lányom és én
2014. március 15. | Nótár Ilona
Ne higgyék, hogy ezek a blogbejegyzések csupán bugyuta anekdoták. Meggyőződésem, hogy a gyermekeinktől többet tanulhatunk, mint a nagynevű tudósoktól, és a gyerekpszichológusok könyveiből. Persze csak ha képesek vagyunk figyelni, nem felejtjük el, hogy hirtelen válaszuk nem szándékos szemtelenség, hanem még nem ismerik a felnőttkorban megtanult képmutatást. Ez még nem bölcsesség, de minket közelebb visz az érett ember bölcsességéhez. Minden nap tanulok a lányaimtól, és ezeket a tapasztalatokat fogom a következőkben megosztani veletek.
Fogyatékossággal élni
Fogyatékossággal élni
2014. március 10. | Nótár Ilona
Tisztában vagyunk a helyes kifejezésekkel? Például hogy az emberek, akik valamelyik alapvető képességükben korlátozva vannak, nem fogyatékosok, hanem fogyatékkal élők. A siketnémák nem süketek, sem némák, főleg nem süketnémák, az értelmi fogyatékossággal élők nem retardáltak, gyengeelméjűek, főleg nem idióták, ahogyan a kerekes székkel közlekedők sem tolókocsisok. A gyengénlátók nem vakok, főleg nem vaksik. A vakvezető kutya nem játszópajtás, akit megállíthatunk abajgatni, mert olyan „ari”, ugyanis ő éppen a gazdája helyett lát (vagyis dolgozik). Ugye tudjuk, hogy amikor sárga szalag van a kutya nyakörvén vagy pórázán, akkor nem „kutyulimutyulizunk”, sem pedig a saját kutyusunkat nem engedjük oda, mert azt jelzi a szalag, hogy az ebnek nagyobb térre van igénye, és nem biztos, hogy jó néven veszi a közeledést. Még hosszan sorolhatnám azokat a helyzeteket, amelyekre, ha jobban figyelnénk, érzékenyebbek lennénk, akkor nem bántanánk meg másokat.
Anya üzemmód
Anya üzemmód
2014. március 8. | Nótár Ilona
Nemrégiben megtámadott minket az influenza. Eddig minden évben beoltattam a gyermekeimet ellene, s nálunk ez bevált: nagyobb „bajságok” nélkül átvészeltünk minden betegséget. Ebben az évben kimaradt az oltás, mert éppen valami kisebb nyavalyájuk volt a lányoknak, s mire észhez kaptam, már ott volt a láz, fejfájás, gyengeség, takonykór, köhögés, és a többi. Természetesen én is megkaptam tőlük „ajándékba” a betegséget, talán éppen a szeretettel teli puszikkal. Fájt minden ízületem, még amikor levegőt vettem, akkor is fájlaltam a mellkasom. Amikor pedig nem a leggyengébb állapotomban voltam, gondoztam a beteg gyermekeimet és vittem őket orvostól orvosig, s igyekeztem megfelelni a kétszáz másik feladatomnak.
A Nő két arca II.
A Nő két arca II.
2014. március 7. | Nótár Ilona
Coco Chanel (1883–1971) a maga korában botránykő volt, a viselkedése felháborította az embereket ugyanakkor megmagyarázhatatlanul vonzotta őket az ő új világa., mára viszont valóságos ikonná vált.. Amikor mások csilivili nagykarimás kalapot hordtak, ő egy egyszerű (férfi) szalmakalapra tűzött szalagot, és azt tette a fejére. A dámák szabói a legdrágább brokátot, selymet és bársonyt vették meg, hogy ruhát készítsenek belőlük, ő a sokkal kényelmesebb (és olcsóbb) dzsörzé anyagból készített kényelmes és hordható ruhákat nem csak az úri kisasszonyoknak. Ez a merészség nem kevés megbotránkozást keltett eleinte, később pedig hatalmas nyereséget hozott a merész újító számára. Nem törekedett a feltűnésre, csak megvalósította az álmait, s nem fogadta el a számára (társadalom által) kijelölt határokat. Állami gondozottként (apácák nevelték) olyan etikettet kényszerítettek rá, amelyben a nőknek és az álmoknak kikerülhetetlen és áthághatatlan korlátai voltak. Ez az „impulzushiány” – úgy hiszem – számára talán előny volt, mert felkészíthette magát a szabad gondolkodásra, ahol az álmaiban bármit megvalósíthat.
A Nő két arca
A Nő két arca
2014. március 3. | Nótár Ilona
Van az emberben egy alapvető ösztön, amely arra készteti, hogy uralkodjon fajtársa felett. Ez leginkább a férfi–nő kapcsolatokban érhető tetten. Ennek ősi eredetére olyan bibliai példákat hoznék fel, amelyek miatt valószínűleg sokan felszisszennének, kevesebben helyeslően bólogatnának. Az elnyomásra – na, jó ez így leírva kicsit erősnek tűnhet – kicsit visszakozom: az alárendeltségi okokra a keresztény társadalmak, de még a Koránra épülő vallások is gyakran hivatkoznak. Vagyis, hogy Évát Ádám egyik testrészéből (oldalbordájából) teremtették (függő viszony, nem önálló alkotás, hanem valaki része), illetve, hogy a bűnre Ádámot a Nő vezette rá (meg a kígyó).
A Nő és az ő kacérsága
A Nő és az ő kacérsága
2014. március 3. | Nótár Ilona
– Akkor most mi van? – sóhajt fel a lány. Majd néhány percnyi néma csend után újra megtölti a sötét nappalit fáradt hangja. S mert egész délelőtt a szobájában ülve csak a csend volt a társa, szinte fájdalmasan csapódott a falaknak a szájából kifutó újabb mondat.
A roma női szerepek változása 4.
A roma női szerepek változása 4.
2014. február 27. | Nótár Ilona
Összegezve az eddig leírtakat, azt tapasztaltam, hogy a társadalom, illetve a munkaerőpiac sok esetben idegenként fogadja a roma női munkavállalókat, és főként akkor kétkednek a tudásunkban, ha nem a megszokott, kevéssé megbecsült munkakörökben, azaz kiszolgáló személyzet helyén látnak minket, hanem magas szakmai tudást igénylő, értelmiségi poszton kellene egyenlő értékű munkaerőként, kollégaként kezelni minket.
3. A roma női szerepek változása
3. A roma női szerepek változása
2014. február 26. | Nótár Ilona
Roma értelmiségi és/vagy dolgozó nőként azzal az attitűddel is találkoznom kellett, amikor nem fogadnak el egyenrangú szaktudású és kvalitású szakembernek (hiába az azonos képesítés, szaktudás és gyakorlat), viszont előszeretettel mustrálnak, mint egzotikus szexuális tárgyat. Persze dühít, de meg kellett értenem, hogy a roma nőről valamiféle romantikus ideálkép lehet a fejükben, amit csak szánalommal tudtam jutalmazni. Nem egy alkalommal fordult elő, hogy odajöttek hozzám a kollégáim, s szinte titokban kérdezték meg: – Ilona, tényleg igaz, hogy a roma nők olyan tüzesek?
 
2
 
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink