Nyugat-Európában a kulturált borfogyasztás helyszíne a borbár. Hazánkban azonban egyedüli és egyedülálló a főváros szívében, a Bazilikánál található Winebar. Egyedüli azért, mert nincs több ilyen, egyedülállóvá a stílusa teszi.

Roma futball tehetségek után kutatva járt Miskolcon és Mezőkövesden a Polgár Alapítvány az Esélyekért civil szervezet. A cél az, hogy minél több gyermek kerülhessen élvonalbeli csapatokhoz.

Sokszor tapasztaljuk, hogy nemzetközi szakértők remek véleményt mondanak hazánk borairól, de azt is egyre többet hallani, hogy borászaink utakat keresnek, és a probléma, hogy a legtöbben különböző irányba indulva keresik a helyes utat. Rendhagyó módon most nem borásszal, hanem Kovács Antal sommelier-vel, örökös magyar bajnokkal beszélgetünk erről.

Szilvási István pörgős, ízig-vérig nagyvilági férfiú, azt sugallja, hogy sosem fárad el, még akkor sem, ha sokkal nagyobb a teher rajta, mint másokon. Sokakat szponzorál, tehetségeket kutat, intézi saját zenekara, a Szilvási Gipsy Folk Band ügyeit, szervezi az Athe Sam Roma Összművészeti Fesztivált, és a listának még nincs vége.

Az Alföld a legnagyobb és az egyik legérdekesebb borvidékünk. Sajnos, a tömegtermelés és a borhamisítás hosszú időre megbélyegezte, s ennek a hatása még ma is érezhető. Sok még az előítélet, pedig a nagy odafigyeléssel gondozott szőlő világszínvonalú alapanyagokat ad itt is.

A legtöbb ember felkapja a fejét, ha olvassa vagy hallja a könyv címében írt mondatot. Ám borokról szóló könyvről beszélünk, a szerző szavaival: kis borbédekkerről szomjas laikusoknak. A cím azonban – akárcsak a könyv sok-sok része – óriási fricska.

Nem is oly rég még a nehezen viselhető kánikula idejére ajánlottunk frissítő, citrusos, bodzás, ízvilágú fehérborokat és rozékat. Majd egy szempillantás alatt lepergett a kellemes ősz, most pedig a zord hideg időjárásban sokkal inkább lélekmelengető, bársonyos, sűrű italokra vágyunk – leginkább vörösborokra

Sokszor beszélünk arról, hogy a magyar borok a világ reflektorfényében vannak már egy ideje. Sorra gyűjtik be a legszebben csillogó érmeket hazai és nemzetközi versenyeken, és egyre több elismert napnyugati szakértő találja úgy, hogy a különleges gondossággal elkészített boraink csillogóak, komplexek, egyediek és világszínvonalúak.

Farkas Robi sokat látott fiatal hegedűművész. Túlzás nélkül lehet mondani, hogy bejárta a világot. Sok gyönyörű helyen volt, sok érdekes emberrel találkozott, és persze szinte mindenhol megkóstolta a jellegzetes borokat. Kíváncsi volt, melyik termőföld mire képes, ha szépen bánnak vele.

Idén a megszokottnál is különlegesebb volt a legjelentősebb és leghíresebb honi borfesztivál. Az egyre szebb eredményeket hozó hazai borok mellett a francia kínálatba is belekóstolhattunk. Kiderült például, hogy a legnagyobb presztízsű Bordeaux legendás borait össze lehet mérni a mi szekszárdi remekeinkkel.